NRGreport
Menü

Ötvenmilliárdos gázvezeték épülhet Magyarországon, hogy ne fagyjanak meg a szlovénok

Tavaly december 12-én robbanás történt Baumgartenben, a legfontosabb ausztriai gázelosztó központban. A balesetben egy ember életét vesztette, 18-an megsérültek, a gázszállítások pedig lényegében leálltak Ausztria irányából.

A vezetékek hirtelen kiszáradása itthon is okozott némi riadalmat, ám mivel Magyarországra több irányból érkezik már gáz, és jelentős tárolói kapacitások is vannak (akkor éppen 4 milliárd köbméternyi tartalékunk volt, a teljes éves fogyasztás közel fele), viszonylag gyorsan sikerült kezelni a helyzetet.

Nem úgy Olaszországban és Szlovéniában, ahol tulajdonképpen pánik tört ki. Az olasz piacon egyik pillanatról a másikra négyszeresére emelkedtek az árak és vészhelyzetet hirdettek, miután az import fele kiesett. Szlovénia pedig teljesen gáz nélkül maradt, hozzájuk ugyanis egy osztrák-olasz vezetéken érkezik minden, tárolóik pedig nincsenek.

Az olasz gázimport alakulása 2017. december 12-én Forrás: Európai Bizottság

A szlovéneknél állítólag néhány órán múlott, hogy nem kellett korlátozni az ipari fogyasztók felhasználását. Sőt, ha másnapig nem rendeződnek a szállítások, akkor valószínűleg a lakosságnál is hasonló lépésekre kényszerültek volna.

Jórészt csak a szerencsén múlott, hogy ez nem történt meg. Mivel a robbanásban nem sérült olyan vezeték, ami a szállítások újraindítását gátolta volna, így végül nagyon gyorsan helyre állhatott a normális üzemmenet. Pedig az első ágazati információk még nem erről szóltak, eleinte úgy tűnt, akár fél évig is kieshet ez a szállítási útvonal. Ez erősen rávilágított arra, mennyire sérülékeny Szlovénia gázellátása és mennyire túlközpontosítottak Közép-Európa gázszállítási útvonalai.

Egy ilyen helyzetben ugyanis tulajdonképpen leállt volna a teljes ország ellátása. Bár úgy tudjuk, hogy a szlovének még a korábbi ár tíz-tizenkétszeresének megfizetésére is hajlandóak lettek volna, hosszabb távon ez sem lett volna elég. Ha hiány alakul ki a lokális (olasz-szlovén) piacon, akkor nagyjából a végtelenségig emelkedhetnek az árak. Ami amellett, hogy finanszírozhatatlan, a szlovéneknek azért is hatalmas probléma, mert a rossz végén vannak a csőnek. Ha az olaszok egyszerűen kiveszik a gázt maguknak a rendszerből*, akkor Szlovéniáig nem jut el semmi. Ha pedig már Olaszországban is hiány van, akkor bele sem kerül a csőbe az energiahordozó.

Bár ilyen balesetek szerencsére ritkán fordulnak elő, az érintett országoknál mégis megkongatta a vészharangot, és néhány hónappal az események után egyeztetések kezdődtek egy magyar-szlovén-olasz vezeték kiépítéséről.

A fejlesztési tervekről Terhes Kristóf, a hazai gázvezetékrendszert üzemeltető FGSZ vezérigazgatója is beszélt a közelmúltban egy sajtórendezvényen. A cégvezető a beruházás értékét nem kívánta elárulni, mivel az sokat változhat mire esetleg megindul a kivitelezés (a költségek nagyban függnek az acél világpiaci árától, ami gyakran jelentős kilengéseket mutat), de a G7 információi szerint tízmilliárdos nagyságrendű projektről van szó. Ha megépül a vezetékrendszer, akkor annak a magyar félre eső része nagyjából 110 kilométer lesz, és évente 2-2,5 milliárd köbméternyi gázt lehet majd rajta szállítani. Egy ilyen fejlesztés pedig a jelenlegi világpiaci árak mellett nagyjából 50 milliárd forintba kerülhet.

A tervezett gázvezeték

Az új cső elsősorban a szlovéneknek lenne fontos, de a tervezett kapacitás elég jól mutatja, hogy nem csak miattuk épül. Az ottani teljes éves fogyasztás ugyanis az 1 milliárd köbmétert sem éri el, az orosz import pedig – amiről épp a közelmúltban kötöttek szerződést – 2023-ig mindössze évi 600 millió köbméter lesz.

Magyar szempontból a fejlesztés előnye az lehet, hogy javítja Dunántúl gázellátását, ami hidegebb időben mindig érzékeny kérdés. Emellett az új vezeték Olaszország irányába is kaput nyithat, márpedig ez az EU második legnagyobb gázpiaca. Egy ilyen kapcsolat pedig új piaci lehetőséget teremthet a hazai kereskedők és a magyar tárolók számára.

Sőt, a jövőben akár abból az irányból is érkezhet gáz Magyarországra, igaz ennek jelen körülmények között nem túl sok realitása van, mivel a félszigeten az árak jellemzően kifejezetten magasak. Ebben azonban akár változást is hozhat, hogy az olaszok áprilisban módosítottak a piaci szabályozáson, aminek eredményeként olcsóbbá válhat és* Magyarországig is eljuthat a tengeren hajókkal hozott folyékony földgáz (LNG).

Bár a projekt korántsem biztos, hogy megvalósul, és ha lesz is belőle valami, legfeljebb a 2020-as évek elején, a szándék elég erősnek tűnik. Különösen, hogy az olaszoknak lényegében semmilyen költsége nem lenne a beruházással, és a korábbi évek fejlesztései miatt a szlovéneknek is csak néhány tízmilliárd forintot kéne rákölteni a hálózatuk további bővítésére.

Forrás: g7.24.hu