Miben jobb Svájc vagy Szingapúr Magyarországnál? Melyek azok az eszközök és szolgáltatások, amiket a magyarok alig használnak és ez a városok előrehaladottságán is meglátszik? Arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan lehet pontozni egy város fejlettségét, ezek alapján miben a legerősebb Budapest és miben a leggyengébb. Az eredmény igencsak meghökkentő lett. 

Mitől lesz okos egy város? Már korábban is írtunk cikkeket arról, hogy milyen 6 alrendszerrel lehet a leginkább megragadni egy város okosságát, illetve olyan kezdeményezéseket is bemutattunk, amelyek akár Magyarországon is azért jöttek létre, hogy élhetőbbek és fejlettebbek legyenek a településeink. De vajon, ha pontozni kellene Budapestet a közlekedés, az oktatás, a várostervezés, az internet gyorsasága, vagy az üzleti élet alapján milyen pontszámokat kaphatna és ez alapján hol szerepelne egy 100-as rangsorban?

Egy több országban is üzemelő parkolási szolgáltatást nyújtó vállalat (EasyPark) egy összesítő elemzést készített arról, hogy a nagyvárosokban milyen minőségben és mennyiségben állnak rendelkezésre, egy okos várost meghatározó tényezők (4G, Wifi hotspotok, okostelefonok elterjedése, autó-megosztás, stb.). A közlekedés, fenntarthatóság, kormányzás, innováció, digitalizáció, életszínvonal témakörökben összesen 19 mutatót készítettek, 500 város adatai alapján. A városok 1 és 10 közötti pontszámokat kaphattak minden mutatóra, ezeket eltérő mértékben súlyozva pedig a végpontszám alapján készült el a 100 "legokosabb város".

Kitalálnád melyik az első 5?

Az 5. helyen Boston végzett, ahol az oktatás és az üzleti élet maximális pontszámot kapott, de az internet gyorsasága és az okostelefonok elterjedése is kiemelkedő. Az oktatás mutató olyan tényezőket tartalmaz, minit például, hogy 1000 főre hány számítógépet regisztráltak, mennyire fejlett az IT szektor a városban, vagy városszinten hány egyetem van a legjobbak között, míg az üzleti élet mutatója többek között a regisztrált startupok számát tartalmazza.

A svájci város, Zürich lett a 4. a legokosabb városok listájában, az összesített pontszáma 7,75. Három területen is maximális értékelést kapott a város, egyrészt az okos épületeknél (épületek hatékonysága, energiafelhasználás) másrészt a hulladékkezelésre, végül az életkörülményekre is, amit többek között a nettó bérekből és az átlagos ruhákra, közlekedésre, ételre, bérleti díjakra költött összegből számítottak ki. Érdekesség még, hogy a lakossági részvétel mutatója, alig érte el a 2 pontot, vagyis a lakosság csak egy alacsony aránya vesz részt a parlamenti választásokon.

A lista következő városa Stockholm, amely szinte minden mutatójában magas értékeket kapott, a legalacsonyabb is majdnem eléri a 6 pontot, vagyis az összes jellemző közül a város az autó-megosztásban (népességhez viszonyított megosztható autók száma) szerepelt "csak" átlagosan. A kormány digitalizációja és az üzleti élet azonban kiemelkedő.

Második helyen egy ázsiai nemzetállam, Szingapúr végezett 7,83 ponttal, egy századdal megelőzve Stockholmot. A városállamban a lakosság részvételi aránya a szavazásokon és a tömegközlekedés is maximális értékeket kapott, ami magyarázza a ranglistán való jó helyezést, hiszen az összesített pontszámban a közlekedés alá tartozó mutatók számítanak a legnagyobb súllyal, mintegy 25 százalékkal, míg a kormányzati mutatók is jelentős részt képviselnek, 17,5 százalékot.

Az első helyezett pedig a Dánia fővárosa, Koppenhága lett 8,24 összesített ponttal. A városban 9 feletti pontot kapott az okos parkolás és az épületek, a lakossági aktivitás, az üzleti élet, az okostelefonok elterjedése, illetve az a mutató is, amely 20 ezer megkérdezett szakértő véleménye alapján került kialakításra, az alapján, hogy ők mennyire tartják okosnak az adott várost. 

Hogy szerepelt a listában Magyarország?

A magyar városok közül ebbe a listába Budapest került be és a 79. helyre volt elég az összesített 4,38-as pontszáma. Ez jócskán elmarad a korábban bemutatott 7-8 pontos okosvárosoktól, területi összehasonlításban viszont a szlovák és a román főváros előtt szerepelt Budapest. Szlovénia fővárosa 13 hellyel előrébb került, illetve Bécs a 32. helyen végzett.

Budapest legjobban a 4G hálózat kiépítettségében, a közlekedésben és a környezetvédelemben (például az egy főre eső szén-dioxid kibocsátás alacsony mértéke) teljesített a vizsgálta alapján. Több olyan mutató is volt azonban, ahol még 2 pontot sem kapott a város, ilyen volt a tiszta energia, vagyis a megújuló forrásból származó villamosenergia és az okos telefon elterjedés, amit talán viszonylag meglepő eredménynek találhatunk a kapott 1,09 pontjával (ez lényegében azt jelenti, hogy az összes értékelt város közül az utolsók között vagyunk ezen a területen, a legutolsó kapott 1 pontot). Az eredményt talán árnyalja valamivel, hogy az okostelefonok használatára nemcsak a fővárosi adatokat, hanem országos számokat néztek, és az elmaradtotabb vidéki községek és falvak lakói között biztosan kevesebb az okos készülékek aránya, de ettől az eredmény még ugyanaz marad. Ezek mellett 2-3 pont között értékelték, vagyis szintén alacsony szintet ért el az autó-megosztás területe, a lakossági részvétel, az oktatás, az üzleti élet és az életszínvonal.