A megegyezést Alexei Miller, a Gazprom vezérigazgatója, valamint Rainer Seele, az OMV vezérigazgatója írta alá.
Az OMV várakozásai szerint az európai földgázfelhasználás növekedés előtt áll, nagyrészt a szénerőművek gáztüzelésű erőművekkel történő helyettesítése hatására, miközben a kontinens saját termelése tovább csökkenhet. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) azt prognosztizálja, hogy 2030-ig több mint 20 százalékkal bővülhet az európai földgázkereslet. Mindennek hatására az említett évben az európai gázigény már várhatóan 80 százalékban importból lesz kielégítve – hangsúlyozta az aláírás kapcsán Rainer Steele, hozzátéve, hogy a megállapodás hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célok teljesítéséhez is. Alexei Miller az épülő Északi Áramlat 2 gázvezeték, illetve a Gazprom és az OMV ötvenéves múltra visszatekintő együttműködésének jelentőségét húzta alá.
Közben Magyarország a legutóbbi hírek szerint még a 2020-as szállításokról egyeztet az orosz állami gázmonopóliummal. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter május végén közölte az MTI-vel, hogy sikerült megállapodni a Gazprommal a Magyarországra irányuló gázszállítások jövő évi mennyiségéről és áráról, illetve megkezdődtek az egyeztetések a 2020-as szállításokról is. Az érvényben lévő hosszú távú magyar-orosz gázvásárlási megállapodás 2021-ig szól. A tárcavezető Szentpéterváron a többi között Szergej Lavrov külügy- és Gyenyisz Manturov ipari miniszterrel, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával, valamint Kirill Komarovval, a Roszatom vezérigazgató-helyettesével tárgyalt.
A régióban a jövőbeli gázellátást alapvetően meghatározó infrastrukturális fejlesztések zajlanak, amelyekben Magyarország kulcsszerepet játszik. Egyebek mellett a BRUA gázvezeték-projekt, a szlovák-magyar gázvezeték vagy a horvát LNG-terminál fejlesztései pedig mind az orosz gázforrástól való diverzifikációt szolgálják. Az Északi Áramlat 2 vezeték 2020-as évek elejére való elkészültével egy időben az ukrajna irányába folyó szállítások jelentős visszaesésére lehet számítani, ahogyan erre a Gazprom részéről is utaltak korábban. A magyar kormány az ország ellátásának biztosításán túl egyfajta központi gázelosztói szerepet is szán Magyarországnak, amiben legnagyobb riválisa éppen a baumgarteni központjából több ország felé – nagyrészt éppen orosz gázt elosztó Ausztria. Az OMV márciusban jelezte, tetszését nem nyerte el, hogy az eredetileg Ausztriában végződő BRUA gázvezeték csak Magyarországig fog tartani.
Oroszország EU nagykövete kedden cáfolta, hogy Moszkvának szándékában állna az ukrán gáztranzit-útvonal lezárása az Északi Áramlat két új földgázvezetékének a megépítése után. Vlagyimir Csizsov ezt azzal magyarázta, hogy vannak olyan országok, például Moldova, amelyek kizárólag az ukrán tranzitútvonal beiktatásával juthatnak hozzá az orosz földgázhoz – írja a BruxInfo. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár kettejük májusi, Szocsiban tartott egyeztetésük után szintén arról beszéltek, hogy az ukrajnai gáztranzit az Északi Áramlat-2 vezetéknek a Balti-tengeren keresztül történő megépülése után is fenn kell maradnia.
Ez azonban nem mond ellen annak, hogy a 2020-as évek elején jelentősen visszaeshet az ukrajnai tranzitútvonalon szállított gáz mennyisége, ahogyan ezt korábban orosz részről több alkalommal is sugallták. Az ukrán területeken keresztül szállítandó gáz mennyisége 2020 után jelentősen mérséklődni fog, de a korábban, a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat vezeték átadásakor közöltekkel szemben nem áll le teljesen a tranzitmegállapodás lejárta után sem – mondta a Gazprom-vezér 2017 tavaszán. Akkor ejtett szavai szerint az ukrán vezeték éves kapacitása korábban elérte a 120 milliárd köbmétert, azonban a Gazprom vezetéképítéseivel az utóbbi években ez 50-80 milliárd köbméterre csökkent, 2020 után pedig Miller szavai szerint körülbelül 15 milliárd köbméterig süllyedhet. Bár vélemények szerint Moszkva nagyrészt Kijev megbüntetésének hátsó szándékával fogott export-útvonalai diverzifikálásába, a Gazprom tagadta ezt, egyéb okokkal, például az északi mezők – így a Yamal-félsziget – kitermelésben betöltött egyre markánsabb szerepével indokolva a változást.
NRGreport
