Az elmúlt napokban újra emelkedni kezdett a Brent ára, hordónként jelenleg 78 dollár körüli összeget kell érte fizetni hordónként. A drágulás mögött részben az áll, hogy a bizonytalan venezuelai és iráni export mellett most a líbiai kivitel is akadozik.
A héten nem csak a Brent, hanem az amerikai WTI is 2014 végi magasságokba emelkedett, emögött részben a kanadai olajhomok-feldolgozás akadozása állt.
Ezek rövid távú hatások, azonban nagyon úgy tűnik, hogy az olaj ára a hosszabb távon a jelenleginél is magasabb szinten stabilizálódhat.
Jól bekavar a politika
A fő problémát az jelenti, hogy Donald Trump egyszerre szeretné csökkenteni a magas olajár okozta üzemanyagár-emelkedést és kizárni az egyébként fontos szereplő Iránt a rendszerből – e kettősségből a nyertes fogja eldönteni az olajár irányát – mondta Gaál Gellért, a Concorde Értékpapír Zrt. részvényelemzője a Napi.hu-nak.
Az amerikai elnök azt szeretné, ha a novemberi kongresszusi választások előtt az emberek nem találkoznának magas üzemanyagárakkal. Emiatt is arra sarkalhatta az OPEC-et, a szaúdiakat és az oroszokat arra, hogy lépjenek valamit, amit részben el is ért, hiszen június végén az OPEC a kitermelési kvóták emelése mellett döntött.
Eközben ugyanakkor Iránt szeretné elszigetelni, szankciókat vezetett be az országgal szemben, amely napi mintegy 2 millió hordó kiesését jelentené a világpiacon.
Ha minden jól alakul, akkor ezt a mennyiséget még talán tudná fedezni az orosz, a szaúdi és az OPEC-olaj, csakhogy eltűnne az a puffer, amely eddig az ellátás biztonságát jelentette – magyarázza Gaál Gellért.
Az OPEC-tagországok, de legfőképp a szaúdiak a globális kereslet 2-3 százalékát tudták biztosítani "tartalék gyanánt", egyfajta megnyugvást adva a piacoknak, ha azonban csúcsra járatják a kitermelést, akkor ennek vége.
A puffer hiánya nagyon hektikussá teheti az olajárat.
Az USA még el van maradva
Az amerikai kitermelés felfutása ugyan enyhíteni tudná keresletet, azonban itt a szállítási kapacitások nem elegendőek. A csővezeték-építő cégek még nem tudtak alkalmazkodni a palaolaj-kitermelés sebességéhez, ehhez pedig idő kell.
Gaál Gellért szerint legalább 1 éves átfutással lehet számolni vagyis Amerikában 2019-ben lódulhat meg a kitermelés. Az átmeneti hiányt több forrásból lehet pótolni:
→ Készletekből.
→ Stratégiai készletekből (amit például háborús időszakban használnak).
→ Beindulnak a rövid ciklusú kitermelések (tipikusan az amerikai palaolaj kitermelés)
Ha minden rosszul alakul, és a kínálati oldal nem tud alkalmazkodni az erős kereslethez, akkor az egyensúlyt az utóbbi csökkenése kell elhozza, azaz az olaj ára kilő akár 200 dollárig, így a kereslet bezuhanása fogja "orvosolni" a problémát.
A szakember szerint a következő hetekben az olaj ára akár csökkenhet is a korábban kínálati oldalon kieső termelés visszatérésével (Líbia, vagy részlegesen Venezuela), ám hosszabb távon azonban sokkal nagyobb a drágulás valószínűsége, a Brent ára 90 dollár környékén stabilizálódhat.
Ehhez hozzájön a gyenge forint, így valószínű, hogy elbúcsúzhatunk a 400 forintnál alacsonyabb üzemanyag-átlagáraktól a kutakon.
Itthon egyelőre nem zavarnak a magas árak
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal májusi adataiból az derül ki, hogy hiába nőtt a benzin egy hónap alatt 15, a gázolaj 18 forinttal éves bázison pedig 32 és 40 forinttal, ez a keresletet egyáltalán nem vetette vissza.
A benzinből mintegy 3,9, a gázolajból pedig 9,6 százalékkal fogyott több. Ehhez persze a kedvező gazdasági környezet és a bérek emelkedése is kellett.
NRGreport
