Nem panaszkodhattak a gyógyszeripariak sem a 499 ezer forintos keresetükkel, míg a villamosenergia-ipari dolgozóknak 498 ezer forint volt a havi átlagfizetésük.
A feldolgozóipar négy alágában (vegyi anyag, termék gyártása; számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása; a gép, gépi berendezés gyártása; járműgyártás), valamint a bányászat területén 327 és 395 ezer forint között volt a bruttó átlagkereset. Az ipari alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete 318 ezer forint volt, 11,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, míg a versenyszféra egészéé 306 ezer. Hét alágban az ipari átlag alatt, 194 és 298 ezer forint között mozgott a bruttó átlagkereset. A legkevesebbet a textília-, ruházat-, bőr- és bőrtermékgyártásban dolgozók kapták, átlagosan bruttó 194 ezer forintot.
Tavaly az iparban – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál – 713 ezren dolgoztak, 3,2 százalékkal többen, mint 2016-ban. Az összes munkavállaló 72,5 százaléka fizikai foglalkozású volt, számuk 2,7, míg a szellemieké 4,8 százalékkal nőtt.
Az ipar legnagyobb nemzetgazdasági ágában, a feldolgozóiparban 3,3, az energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 0,7 százalékkal gyarapodott a létszám. A feldolgozóiparon belül a járműgyártásban csaknem 7 százalékkal többen, míg a textília, ruházat ágazatban 4,6 százalékkal kevesebben dolgoztak. A legnépesebb a járműgyártás volt 103 ezer fővel, a 75 százalékuk fizikai munkát végzett. A második legnagyobb foglalkoztató 95 ezer fővel az élelmiszer-, ital-, dohánytermékgyártás volt.
NRGreport
