Szegény Áder János köztársasági elnök, ha ezt megtudja: 2015-ben 2014-hez képest 5,6 százalékkal több üvegháztartású gáz került a légkörbe Magyarországon. A legszennyező anyagok közül a legártalmasabb szálló por fő kibocsátói a háztartások voltak. Nőtt ugyanakkor a biogazdálkodásban részt vevők száma, és a bevont területek nagysága is. Az erdőterület 1,9 millió hektár volt 2016 elején Magyarországon, 2011 és '16 között 8068 km-rel nőtt a szennyvízcsatorna hossza, a bekapcsolt lakások száma 400 ezerrel lett több.
Ellenben a 2014-es stagnálás után '15-ben és '16-ban is nőtt a primér energiafelhasználás, a legnagyobb mértékű felhasználók (35%) a lakossági felhasználók.
2016-ban az energia hazai forrásból 37, importból 63 százalékban származott. Az előző évi csökkenéssel szemben energiaimport-függőségünk nőtt 2016-ban. 2013 óta folyamatosan csökken a megújuló energiaforrásból származó energia aránya, ez 2016-ban 14,2 százalék volt. Ez alacsonyabb az EU-átlagnál.
A klímaváltozás egészségügyi hatásai meglehetősen riasztóak. A felmelegedés okozta vagy elősegítette betegségek száma nagyot nőtt: többszörösére emelkedett 1990 és 2016 között a krónikus asztmás (5,5-szörös) és hörghurutos betegek (3,8-szoros) aránya, a szénanáthás betegeké pedig 33-szorosára. Az UV-B sugárzás növekedése összefügg a bőrrákos esetek számával, itt16 év alatt 9,2 százalékos növekedést regisztráltak. A fertőző betegségek, élősködők által terjesztett betegségek is terjednek a felmelegedés miatt, itt 2008-ról 2011-re óriási ugrás figyelhető meg (200 ezres szintről 600 ezresre a halálesetek között), 2014-re visszaesett 500 ezer körülire, majd 2016-ban megint ezen a szinten zárt.
NRGreport
