Előbb masszívan gyengült, majd erősödésbe váltott a nemzetközi benchmark Brent nyersolaj jegyzése csütörtökön. Az elmúlt időszakra jellemző módon a nap közben megjelent hírek ellentmondásos jelzéseket küldtek a kereslet-kínálati piacok alakulásáról, ugyanis míg meglepetésre bővültek az Egyesült Államok nyersolajtartalékai, a tengerentúli olajtermelés pedig történelmi csúcsra emelkedett, addig az amerikai üzemanyag készletek május óta a legnagyobb mértékben zsugorodtak a robusztus fogyasztásnak köszönhetően.
Az amerikai kormányzati energiainformációs hivatal (EIA) adatai szerint az ország olajtartalékai 5,84 millió hordóval nőttek, termelése pedig korábban nem látott magasságba, napi 11 millió hordóra emelkedett az előző héten. Ez azt jelenti, hogy tavaly november óta 10 százalékkal bővült az USA olajkitermelése. (A világelső Oroszország termelése július elején 11,2 millió hordó volt naponta.)
A piacot továbbra is nagy volatilitás jellemzi, a jegyzés nem egészen egy hét alatt 79 dollár feletti szintről csaknem 9 százalékkal gyengült. Az idegességet elsősorban az okozza, hogy míg az olajországok a kitermelés növekedéséről határoztak, addig a jövőbeni kereslet-kínálati viszony alakulásával kapcsolatban több, egyelőre prognosztizálhatatlan hatású hír kering a piacon. Maga az OPEC-döntés konkrét mértéke sem tudható, a becslések napi 600 ezer-1 millió hordós kínálatnövelésről szólnak. Ugyanakkor a legutóbbi, szerdai OPEC-egyeztetésről pontos részletek nem szivárogtak ki. (A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete még június végén döntött a kitermelés júliustól való fokozatos emeléséről, de már júniusban jelentősen, mintegy napi 500 ezer hordóval bővülhetett a Reuters értesülései szerint.)
Ezzel egy időben a befektetők igyekeznek mérlegelni az amerikai és orosz olajtartalékok esetleges felszabadításának hatásait; a globális kereskedelmi vita lehetséges olajkeresleti befolyását; ahogyan az iráni szankciók (az Egyesült Államok novemberre nullára szorítaná le Irán olajexportját), a venezuelai, líbiai és iraki kitermeléscsökkentés kínálatot visszafogó hatásait is. Miután egy időben jelentkeznek, hatásuk ereje a piac reakciói alapján jóval nagyobb, mint ha békésebb időkben külön-külön merülnének fel.
A konkrétumok hiánya, az egyes témákat illetően is ellentmondó információk, illetve a körülmények gyors változásai fokozzák a piaci szereplők bizonytalanságait: az iráni szankciók kapcsán például felmerült, hogy az USA esetleges haladékot adna azon országoknak, amelyeknek több időre van szükségük az iráni olajforrás pótlására. A bizonytalanság várhatóan a következő hónapokban is fennmarad, legalább is az iráni szankciók körüli helyzet viszonylagos tisztázódásáig.