A kormány a jelek szerint nagy reményeket fűz a tervhez; a hazai energiahordozó-készletek nagyobb mértékű, költséghatékony és környezetkímélő hasznosításával csökkenthető a magas energetikai importfüggőség – áll a határozatban, amely szerint így javítható az ország külkereskedelmi mérlege, hazai munkahelyek és beszállítói láncok teremthetők, adóbevételek "eredményezhetők", továbbá a leszakadó, egykori ipar- és bányavidékek szociális és gazdasági helyzete is javítható.
Az energiaellátás biztonságának növelése érdekében a kormány szerint meg kell vizsgálni a hazai szénbányák megnyitásának lehetőségeit. Az energiaügyekért felelős miniszternek a pénzügyminiszter bevonásával javaslatot kell tennie a geotermikus beruházások kezdeti magas földtani kockázatának pénzügyi kezelésére is, ennek az energiahasznosítási lehetőségnek a bővítése érdekében.
A határozat arról is rendelkezik, hogy a k+f és innovációs tervek, illetve a támogatási programok kialakításakor figyelembe kell venni és lehetőség szerint be kell építeni a nem hagyományos szénhidrogének kitermelését lehetővé tévő technológiai megoldások fejlesztési prioritásait. Ezek a tisztaszén-technológia, a szénalapú vegyipari technológiák, a vízkivétellel nem járó geotermia villamosenergia-termelési célú hasznosítását lehetővé tévő technológia és a geotermikus visszasajtolás technológia.
A terv szerint meg kell vizsgálni az alacsony széndioxid-kibocsátású tisztaszén-technológiák (felszíni, zárt rendszerben történő széngázosítás, szén-dioxidleválasztás és -betárolás) alkalmazási lehetőségeit is.
A cél érdekében az energiaügyekért felelős miniszter a pénzügyminiszter bevonásával felülvizsgálja a bányavállalkozók közterheit, és javaslatot kell tenniük a bányajáradék számításának egyszerűsítésére. A miniszter feladata lesz az is, hogy dolgozzon ki "szemléletformálási és társadalmasítási programot" a bányászati tevékenység társadalmi beágyazódásának elősegítése érdekében.
A tervet a Nemzeti Energiastratégiával és a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával összhangban kell megvalósítani, és azt figyelembe kell venni a nemzeti közmű-szolgáltatási rendszer, illetve az egyéb egyéb ágazati stratégiák kialakítása során is.