Mindezt közpénzből, hiszen az Égáz-Dégázt az állami közműholding, az NKM Nemzeti Közművek Zrt. vásárolta meg. Ez volt a hazai gázpiac állami bekebelezésének eddigi utolsó lépése, hiszen a lakossági ügyfeleket már korábban átvette az ellehetetlenített piaci szereplőktől az állami cég.
A tranzakciót még tavaly ősszel jelentették be, és idén év elején zárták, ám a vételárat valamiért nem árulták el. Pedig úgy tudjuk, hogy az NKM-nél kifejezetten büszkék az ügyletre, mivel a vagyonértékeléshez képest állítólag viszonylag sokat sikerült alkudni a vételárból. Ezt támasztja alá az is, hogy egy az Index által közel három éve megszerzett minisztériumi előterjesztésben még 80-85 milliárdra becsülték az Égáz-Dégáz értékét.
Az Égáz-Dégáz teljesítménye
Ennél pedig végül tényleg jóval kevesebbet fizettek. A franciák által most közzétett 147 millió euró ugyanis a tranzakció zárásának a napján, azaz január 11-én még csak 45,5 milliárd forintot jelentett. Ehhez jött még hozzá az a 18,6 milliárd forintos hitel, amit korábban kapott francia anyavállalatától az Égáz-Dégáz, és amit az – utóbbi cég éves jelentése szerint – szintén kifizetett az NKM, ám a végső ár így is csak durván 64 milliárd lehetett.
Ráadásul a felvásárlással egy elég komoly nemzetközi pertől is megszabadult az állam, amit épp az Égáz-Dégáz miatt akasztott a nyakunkba az Engie. A franciák ugyanis úgy ítélték meg, hogy a rezsicsökkentéshez köthető jogszabály-változások 200 milliárd forintos kárt okoztak itteni hálózati cégüknek, ezért sajtóhírek szerint ekkora összeget követeltek a magyar államtól a washingtoni választott bíróságon. A tranzakció zárása után azonban elálltak ettől a követeléstől, így a jogi vita is véget ért.
A gázhálózati cég egyébként a harmadik komoly szerzeménye az alapítása óta többször nevet és szervezeti kereteket váltó állami holdingnak. A csoportot még a rezsidémon elleni küzdelem jegyében a Főgáz megvásárlásával kezdték el építeni 2013 végén. A német RWE fővárosi gázszolgáltatóban meglévő szűk 50 százalékos részesedéséért 41 milliárdot fizettek*, majd megvették a Főgáz maradékát is a fővárostól.
Ezután viszonylag hosszú csend következett, legalábbis ami a felvásárlásokat illeti, mivel közben azért terjeszkedett a holding. A rezsicsökkentéssel kivéreztetett gázos cégek ugyanis sorra adták vissza szolgáltatói engedélyüket, ügyfeleiket pedig az állam vette át, aminek eredményeként 2016 végén már minden háztartást a Főgáz szolgált ki.
A lakossági gázpiac bekebelezése után – de még az Égáz-Dégáz-üzlet előtt, amely mindmáig az utolsó jelentős magyar állami vásárlás – pedig a villamosenergia-szektorban is megindult a terjeszkedés. Igaz, itt már jóval többe került és kevésbé is volt eredményes. A magyar érdekeltségétől már nagyon szabadulni vágyó francia EDF-től 121 milliárdért vették meg a Démászt ügyfelestül, vezetékestül. A vevői bázist azonban azóta sem bővült érdemben.
Ennek a tranzakciónak volt azonban egy másik következménye is, ami szintén épp a napokban kapott új jelentőséget. A hatalmas vételárat ugyanis az NKM nem tudta előteremteni, így a forrást részben a másik állami energiamamut, az MVM biztosította számukra, amely ezzel a közműholding 50 százalékát is megszerezte.
Márpedig részben ez lehet az alapja a két cég tervezett összevonásának, amiről először a Magyar Hang, majd a Népszava is írt a közelmúltban. Az összeolvadásról szóló pletykákat pedig az érintett cégek egy személyi hírrel erősítették csütörtökön. Ekkor derült ki, hogy az MVM-et a jövőben az a Kóbor György irányíthatja elnök-vezérigazgatóként, aki eddig a Nemzeti Közműveknél töltött be hasonló pozíciót.
NRGreport
