Az atomerőművekben, ahogy más hőerőművekben is, az áramtermeléshez használt turbinákat gőz hajtja meg, amely dolga végeztével a kondenzátorba kerül, ahol lecsapódik, majd visszakerül a gőzfejlesztőbe. A kondenzátorban használt hűtővizet az erőműhöz közeli folyókból, tavakból vagy tengerből nyerik.
A nagy meleg miatt viszont a hűtéshez használt vízforrások is felmelegedtek, és az erőművek a felhasznált vizet csak olyan melegen tudnák visszaengedni a folyókba, hogy szinte megfőznék az ottani élővilágot, ezért környezetvédelmi megfontolásokból – és a szigorú előírások betartásának érdekében – a szolgáltatók inkább ideiglenesen visszavesznek a termelésből.
Az elmúlt héten a francia EDF a három erőműve négy reaktorát állította le, a svéd Vattenfall pedig egy két reaktoros erőműve egyik reaktorát, míg Finnország, Németország és Svájc is visszavágta a megtermelt atomenergia mennyiségét. Ahogy a Quartz felidézi, nem először fordul elő ilyesmi Európában, 2003-ban, 2006-ban és 2015-ben is voltak már leállások ilyen okból.
A klímaváltozás nemcsak a nagy meleggel, de az egyre gyakoribb szárazságokkal is keresztbe tehet a hőerőműveknek, vagyis ironikus módon az emberi tevékenység okozta klímaváltozás többek között éppen a klímabarát energiaforrások fenntarthatóságát sodorja veszélybe – jegyzi meg a Quartz.
NRGreport
