A szankciók bevezetésének szükségességét az amerikaiak azzal indokolták, hogy Teherán megszegte a nyugati államokkal kötött atomalkut és újraindította nukleáris fegyverzetének fejlesztését, ezzel fenyegetést jelentve az amerikai nép ellen. Habár a bojkott az USA-ból indul, Amerika elvárja európai szövetségeseitől, hogy ők is hozzá hasonlóan cselekedjenek.
Az újonnan kivetett szankciók szerint Irán nem vásárolhat amerikai állampapírt, továbbá megnehezíti a perzsa ország hozzáférését a nemesfémek- és ipari fémek piacához. Az intézkedések igen érzékenyen fogják érinteni a hazai autószektort, valamint korlátozzák több exportcikk, köztük a pisztácia és a perzsa-szőnyegek kivitelét is.
Az Egyesült Államok célja tehát egyértelmű: gazdasági szankciók árán térdre kényszeríteni Iránt és garanciákat kapni arról, hogy az iráni atomprogram végleg leállításra került. Habár az utóbbi megtartásához a perzsa ország foggal-körömmel ragaszkodik, a gazdasági problémák egyre erőteljesebben csapódnak le a lakosságon és több tízezres tüntetéshullámokat generálnak. Az iráni nemzeti fizetőeszköz, a riál árfolyama április óta már csak az ötödét éri a dollárral szemben, elérve ezzel a valaha volt legalacsonyabb átváltási árfolyamát. A fiatalok közül minden harmadiknak nincs állása és a lakosság közel harmada él a létminimum alatt.
A korlátozásoknak nemcsak Iránra, hanem annak kereskedelmi partnereire, köztük Franciaországra és Indiára is negatív következményekkel járnak. A Renault és Citroen autókat gyártó PSA Group felfüggeszti a beruházásait a perzsa országban, emellett a Total olajipari cég és a repülőgép-gyártásból ismert Airbus is a kivonulását készíti elő. India olajimportjának jelentős része Iránból származik, a 7,7%-kal növekvő gazdaságnak lételeme a kőolaj, ennek korlátozása vagy hiánya számottevően visszavetné a világgazdaság növekedését. Ugyanakkor a gazdasági szankciók nyertesei Oroszország és Kína lehet, akik szorosabbra fűzhetik mind gazdasági mind politikai kapcsolatukat Iránnal.
Az intézkedések első köre tehát kedden lép életbe, a második csomagot azonban csak három hónap elteltével, november 4-én alkalmazhatják először. Ez már magában foglalja a pénzügyi szankciókat és az olaj-export tilalmát, amely ha bevezetésre kerülne, akkor nemcsak gazdasági és politikai, hanem akár katonai konfliktust is okozna Irán és az Egyesült Államok között.