Az eljárás második körének eredeti határideje augusztus 3. volt, a projektgazda LNG Croatia azonban a terminál használata iránti érdeküket kifejező Plinacro-val és az magyar FGSZ-szel együtt, azok kérésére meghosszabbította a határidőt. Az új határidő 2018. szeptember 28. A felek továbbra is tárgyalnak a potenciális LNG-beszállítókkal, ezek lezárása pedig értelemszerűen kulcsfontosságú a kapacitáslekötési eljárás sikeres befejezéséhez is.
Az első ajánlatkérési eljárásra tavasszal került sor, az akkori sikertelenséget azonban még a terminál technikai jellemzőinek megváltozásával indokolták. A második szakasz kudarcát viszont már egyértelműen az okozta, hogy nem érkezett be elegendő, a feltételeknek megfelelő ajánlat – számolt be a horvát média. Az ajánlattevők, ahogyan a potenciális ellátók neve nem került nyilvánosságra.
Magára az úszó LNG-terminál (FSRU) megépítésére a hírek szerint mások mellett a norvég Golar cég volt az egyik jelentkező. A piac egyébként rendkívül szűk, globálisan is mindössze négy társaság képes a követelményeknek megfelelő technológia telepítésére.
Bár az LNG terminál stratégiai fontosságát már 2015-ben rögzítette Horvátország, ugyanakkor a beruházás megvalósítását és felgyorsítását szolgáló speciális törvényt csak most nyáron fogadta el a parlament. A projekt megvalósulását ugyanakkor több környezetvédő és helyi civil szervezet is ellenzi, nem csupán környezetvédelmi, hanem az idegenforgalommal kapcsolatos aggályokra is hivatkozva.
A teljes beruházási költség 250 millió euró körül alakulhat, amihez az Európai Bizottság 124 millió euró támogatást különített el, mivel az megítélése szerint nem csak Horvátország, de az egész régió energiabiztonságát javíthatja. A terminál évente 2,6 milliárd köbméter földgáz átvételére lehet alkalmas, és 135 ezer köbméteres tárolókapacitással fog rendelkezni – ha megépül. Ez ugyan nem nagyon jelentős tétel, tekintve a mintegy 9 milliárd köbméteres éves magyar fogyasztást, azonban megvalósulása fontos lépés lenne az ellátás további diverzifikálása és az orosz gázzal szemben támasztott piaci verseny fokozása tekintetében.
Az újabb halasztás egybevág azzal a jelenséggel, hogy az európai LNG-terminálok kihasználtsága átlagosan 50 százalék körül, illetve az alatt alakul. Ennek oka, hogy a hajóval jellemzően Észak-Afrikából, a Közel-Keletről vagy az Egyesült Államokból érkező LNG-szállítmányok az orosz vezetékes gáz által elért fő piacokon ma még jóval drágábbak annál (lásd Északi áramlat 2). Így, bár Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt ígérte Donald Trumpnak, az Egyesült Államok elnökének, hogy az EU növelni fogja az amerikai LNG importját, ennek rövid távú kilátásai ma még bizonytalanok.
NRGreport
