NRGreport
Menü

Kulcskérdés a tárolókapacitás

Interjú | NRGreport | 2018-08-23 12:01

Hatalmas ütemben bővül a villamosenergia-termelésen belül az időjárásfüggő források aránya. A rendszer optimális működéséhez a tárolókapacitások létesítésének ösztönzése szükséges Kovács Csaba, a KPMG partnere szerint, amit az európai szabályozás változása, és a tárolási technológia rohamos fejlődése egyaránt támogat.

A 2017-es év a megújuló energiaforrások térnyerésében újabb rekordokat hozott a világban a RENT21 globális megújuló energetikai kezdeményezés júniusban megjelent jelentése szerint. Az átmenet a villamosenergia-termelés területén is egyre intenzívebben zajlik a megújuló energiaforrásokra. Tavaly az ilyen alapú technológiák tették ki az újonnan telepített kapacitások 70 százalékát. A szektor nyertese egyértelműen a napenergia volt, amely 55 százalékos részarányt képviselt az új kapacitásokból, a szél 29, a víz 11 százalékát adta ennek.

A trend Magyarországon is egyértelműen megfigyelhető a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító adatai szerint: míg 2016 végén a nem háztartási méretű (50 kilovoltampert meghaladó csatlakozási teljesítményű) naperőművek beépített teljesítménye 40,7 megawatt volt, tavaly év végén ez már elérte a 86,5 megawattot. (A szélerőműveknél mérsékelt csökkenés állt be, 314,9 megawattról, 309,7-re.) A bővülés a következő időszakban számottevően gyorsulhat a támogatási rendszer változása miatt, ugyanis nagy mennyiségű új naperőmű-telepítési kérelem futott be 2016 végén a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH), ennek eredményeként (ha minden tervezett beruházás megvalósulna) a magyarországi naperőművi kapacitás többszörösére emelkedhetne.

A rendszerben gyors ütemben nő tehát az időjárásfüggő energiaforrások aránya, mely a villamosenergia-kereslet és -kínálat egyensúlyban tartása tekintetében egyre nagyobb kihívást jelent. Nő az igény arra, hogy ösztönözzék a piaci szereplőket a kiegyenlítő mechanizmusban való részvételre – hívta fel a figyelmet Kovács Csaba. 

Kovács Csaba, Forrás: KPMG

A kérdés aktualitását erősíti az európai szabályozás átalakulása, illetve a villamosenergia-tárolás területén az elmúlt időben bekövetkezett jelentős technológiai fejlődés – hangsúlyozta a szakember.

Várhatóan az év végéig elfogadják az Európai Unióban érvényes szabályozás alapját megteremtő Tiszta Energia csomag végleges szövegét. A célkitűzések értelmében – egyebek mellett - 2030-ra az EU-ban a teljes energiafogyasztás 32 százalékát megújulókból kell fedezni, ami hatalmas nyomást jelent. A fokozatosság jegyében ennek az aránynak 2020-ra a 20 százalékot kell elérnie. A csomag továbbá a megújuló villamosenergia-termelés arányát is szabályozza – ebben Magyarország 13 százalékot vállalt 2016-ban, amit az Európai Parlament júniusi közlése szerint már túlteljesített, de a 14,2 százalékos adat így is elmarad a 17 százalékos uniós átlagtól.

Korábban Magyarországon – csakúgy mint több más európai országban – a megújulóenergia-beruházásokat támogatták, garantálva a megtermelt energia piaci ár fölötti átvételét. A villamosenergia-rendszerben a kereslet és kínálat egyensúlyának fenntartásáért a rendszerirányító felel, a nagy volumenű, gyakran kiszámíthatatlan termelésváltozásokat azonban csak magasabb költséggel tudja kezelni. Az új tárolói technológiák révén azonban új eszköz állhat rendelkezésre a piaci szereplők számára: a termelési kapacitások bővítésével, a keresletoldali eszközök alkalmazásával illetve a szállítási és elosztási infrastruktúra fejlesztésével összefüggő beruházások mellett ezek térnyerését is érdemes tehát ösztönözni – emelte ki Kovács Csaba.

Elképzelhető például olyan rendszer, ahol egy nagyobb fogyasztónak (például egy lakó- vagy ipari parknak), amely villamosenergia-szükségletének számottevő részét időjárásfüggő energiaforrásból maga termeli – megfelelő szabályozás mellett – jobban megéri a csúcsidőszakon kívüli fölösleges energiát tárolni, és szükség esetén a pótlólagos igényét innen biztosítani, mint ez utóbbi esetben a hálózatról energiát vételezni. Kérdés, hogy lehet-e olyan üzleti modellt találni, ahol a beruházónak megéri ilyen kapacitás kiépítése.

A megújulókra vonatkozó európai szabályozás egyértelműen a piaci eszközök alkalmazása irányába mozdul el, amelyet a hazai jogi környezet is követ. A cél az, hogy a piaci szereplőket ösztönözzék a tárolókapacitások kialakítására. A szabályozásban a szükséges definíciók döntően megvannak, bár a Tiszta Energia csomag Európai Parlament általi elfogadását követően a szöveget várhatóan finomítani kell majd. Szükséges lenne ugyanakkor, hogy döntés szülessen arról is, hogy – az alapvetően piaci eszközök alkalmazása mellett – egyéb módon, például adókedvezménnyel támogatni kívánja-e az állam az ilyen jellegű kapacitások kiépítését, ami segítené a beruházások megtérülését – hangsúlyozta Kovács Csaba.

A kérdés mielőbbi rendezése a szakember szerint a számottevő új naperőművi kapacitás belépése mellett azért is szükséges, mert az elkövetkezendő időben a korábban telepített szélerőmű kapacitások mintegy harmada tekintetében kell a befektetőknek dönteniük arról, hogy eszközeik felújításában, tehát további beruházásokban gondolkodnak, vagy kilépnek a megújuló-alapú villamosenergia-termelői piacról.

NRGreport