Pedig ezen időszakban is Paks biztosította a hazai termelés mintegy 50 százalékát kiszolgálva a hazai fogyasztóknak a légkondicionáló berendezések tömeges elterjedése miatt megnövekedett energia igényét.
Tisztázzuk az elején: a Duna alacsonyabb vízállása, felmelegedése a klímaváltozás hatása!
Ha a globális klímavédelmi célokat tartanák prioritásnak, akkor nem a klímabarát atomerőművet kellene támadniuk, hanem a klímaváltozás hatásait erősítő szennyező technológiákat, például a szénerőműveket.
A tények: a jelenlegi 4 paksi blokk névleges üzemeltetése során körülbelül 100 köbméter/másodperc hűtővizet igényel, egy esetleges leállás esetén pedig legalább 10 köbméter a biztonsági hűtővíz-szükséglet másodpercenként, miközben a Duna átlagos vízhozama még aszály esetén is átlag 650-700 köbméter/másodperc. Így a Duna vízhozama még aszályos időszakban is bőven elegendő Paks I-nek, de még a majdani Paks II-nek is.
Teljes cikk az első bekezdésben található linkre kattintva olvasható.