A legtöbb európai uniós tagország nem teljesíti a közösség levegőminőségi standardjait, egyes kelet-európai országokban, így Magyarországon pedig a légszennyezettségi helyzet még a kínainál és indiainál is rosszabb – áll az Európai Számvevőszék (ECA) jelentésében. Az uniós források felhasználását ellenőrző szervezet szerint EU-s források bevonásával ugyan javítható a levegőminőség, azonban a támogatott projektek nem mindig célozzák megfelelően a probléma megoldását – írja a Portfolio. 

A rossz levegőminőség miatt naponta több mint ezer európai hal meg idő előtt, tízszer több, mint közlekedési balesetben. Az évente mintegy 400 ezer, a légszennyezettséggel összefüggő korai haláleset fő okozója a jelentés szerint is a részecskeszennyezés vagy kisméretű szálló por, a nitrogén-dioxid és a talajközeli ózon.

A légszennyezettség egészségre gyakorolt hatása Bulgáriában és más kelet-európai országokban még annál is rosszabb, mint amilyen a hírhedten szmogos kínai vagy indiai településeken – állapítja meg a héten publikált jelentésében az Európai Unió testülete, amely azt vizsgálja, hogyan költi a blokk, illetve egyes tagjai az uniós forrásokat. Az eredményeket súlyosbítja, hogy az EU bizonyos iránymutatásai kevésbé szigorúak, mint az Egészségügyi Világszervezetéi (WH).

A jelentés szerint Bulgária, Csehország, Lettország és Magyarország lakossága még a kínai és indiai embereknél is több egészséges évet veszít a légszennyezettség miatt. Ez 1,8 elveszett egészséges évet jelent száz lakosra vetítve Magyarországon, ami több mint kétszerese az EU átlagának, és magasabb mint a kínai vagy indiai értékek. 

ECA

Bár az EU az elmúlt évtizedekben bizonyos kibocsátási értékek terén jelentős javulást ért el, a levegő minősége ugyanakkor nem javult hasonló mértékben, és még mindig jelentős hatással van a közegészségre. A légszennyezettség így jelenleg a legnagyobb környezeti kockázat az egészségre nézve az Európai Unióban. Az ECA ugyanakkor arra is figyelmeztet, a helyzet helyenként még a jelentésében becsültnél is súlyosabb lehet, mivel a mérésekre nem feltétlen a megfelelő helyszíneken kerül sor.

A tagországok annak ellenére is folytatólagosan megszegik az előírásokat, hogy az Európai Bizottság jogi eszközökkel is igyekszik kikényszeríteni azok teljesítését. A légszennyezettségi határértékek túllépése és a megfelelő intézkedések hiánya miatt a Bizottság májusban hat uniós tagállamot, köztük Magyarországot utalt az Európai Bíróság elé, amely súlyos bírságot is kiszabhat az országokra.

A probléma olyannyira nem új, hogy Magyarország ellen éppen egy évtizede, 2008-ban indított kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság az ügyben. A kormány korábban intézkedési programot és PM10 Tárcaközi Bizottságot alapított, nyáron pedig egy Országos Levegőterhelés-csökkentési Program elfogadásáról és végrehajtásáról is döntött, ami alapján a legveszélyesebb légszennyező anyagok kibocsátását jelentősen mérsékelni kell a következő években. Az ECA azonban arra is felhívja a figyelmet: az uniós források ugyan javíthatják a levegőminőséget, azonban a támogatott projektekre jellemző, hogy azok nem mindig vannak megfelelően targetálva.

A számvevőszék a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is elküldi jelentését, amelyben a húszéves levegőminőségi szabványok frissítését, valamint a közvélemény figyelmének problémára való felhívását javasolják.