A döntés előtt a cég folyamatosan beruházott a szénalapú energiatermelésbe, noha már a megújuló energia területén is dollármilliárdokat fektetett be. A társaság tulajdonában álló termelő kapacitások között a szén 11 százalékot tesz ki, meghaladva a 3,5 gigawattot 2017-es adatok szerint. A Marubeni mintegy 13,6 GW új szénerőművi kapacitás telepítésében vett részt a legutóbbi, döntést megelőző közlése szerint, a világ kilenc országában, amivel a globális piac 11. legnagyobb szereplője.
A szénnel való szakításával párhuzamosan a japán vállalat 10-ről 20 százalékra bővíti a megújulók arányát energiaportfóliójában, a szenes üzletében alkalmazott dolgozók jelentős részét pedig a megújulók fejlesztési területére irányítja át. A Marubeni jelenleg 1,17 gigawatt naperőmű kapacitást épít.
A Marubeni döntését, amely 2018 egyik legnagyobb története az energiaátmenet területén, nem utolsó sorban a finanszírozói részéről tapasztalható nyomás hatására hozta meg. Az ABN Amro már 2016-ban felfüggesztette a szénerőmű-építő vállalatok finanszírozását, amit hamarosan mások mellett az AXA, a Generali és az Allianz is követett, és már a japán bankok is hasonló lépést fontolgatnak.
A Marubeni intézkedése vízválasztónak nevezhető a nap- és szélenergia, illetve a többi megújuló energiaforrás felé való globális elmozdulásban, ugyanakkor az Urgewald német környezetvédelmi civil szervezet 2017-es jelentése 1600 új szénerőmű-fejlesztésről számolt be.