A fagyás jelentette problémát évek óta próbálják megoldani a kutatók. A hagyományos jégtelenítési módszerek közé tartozik a fagyásgátló vegyszerek használata és az olyan energiaigényes megoldások, mint a fűtés. Újításnak számítanak az olyan speciális borítások, amelyek védenek a fagyás ellen, ám ezek a burkolatok nem tartósak és könnyen lekopnak.
"Mi azonban a jég egyedülálló kémiáját használjuk fel a fagyás kivédéséhez" – magyarázta Farzad Ahmadi, az egyetem doktorandusza, aki az ACS Applied Materials & Interfaces című tudományos folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője. A kutatók mikrobarázdák hálózatát alakították ki egy apró, kezeletlen alumíniumlapon. Ezek a mikrobarázdák alkotják a felület "beáldozott részét (mindössze 10 százalékát), amelyre a jégképződés korlátozódik, olyan alacsony nyomású zónákat kialakítva, amelyek kivonják a nedvességet a levegőből, biztosítva, hogy a felület maradék 90 százaléka teljesen száraz és jégmentes maradjon még fagypont alatti hőmérsékletű, nyirkos környezetben is.
Farzad Ahmadi kísérletet végez a Virginia Tech egyetemi laboratóriumában.
© Virginia Tech
Jonathan Boreyko, az egyetem munkatársa szerint a fejlesztés valódi ereje abban rejlik, hogy mivel maguk a jégcsíkok "végzik a munkát", a technológia bármilyen felületen alkalmazható. Részben ennek köszönhető, hogy hasznosítani lehetne nem csak autók szélvédőjén, hanem a repülőgépek szárnyán is. (Utóbbi esetben nem csak egy unalmas feladatról van szó: a jégmentesítő folyamat szükségessége hideg időben/területen rengeteg késést okoz, amely az utasok számára kellemetlenséget, a légitársaságoknak pedig kevesebb bevételt és több költséget jelenthet.)
Az új módszerrel továbbá csökkenteni lehetne a hagyományos jégtelenítési módszerek környezetre gyakorolt káros hatásait. Ahhoz, hogy egyetlen repülőgép szárnyait egyetlen útra fagymentesítsék, több ezer liter vegyszerre van szükség. A vegyi anyagok aztán a talajvízbe kerülnek, vagy apró cseppecskék formájában szétszóródnak a levegőben.
NRGreport
