Az EU korszerű, tiszta és versenyképes gazdaságról szóló víziójának egyelőre nem sikerült meghódítania a V4-országokat, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia ugyanis továbbra is inkább a régi típusú, államilag kontrollált, centralizált döntéshozatalt gyakorolja, amikor a villamosenergia-szektor jövőjéről van szó – fejti ki a magyar Ámon Ada az Euractiv oldalán. A szén és a nukleáris energia egyértelműen elsőbbséget élvez a politikai vezetőknél, a döntéshozók továbbra is "buzgó hívői" a központosított, hatalmas infrastrukturális projekteknek, míg a decentralizált energiatermeléssel kapcsolatban szkeptikusak – fogalmaz az Energiaklub elnöke.
A visegrádi országokban a karbonintenzív, vagyis magas szén-dioxid- és egyéb károsanyag-kibocsátású iparágak befolyása nagy, kapcsolataik hagyományosan jók az állammal, sőt, többségük továbbra is állami tulajdonban van – értékeli az E3G a régió klíma- és energia politikai közgazdasági viszonyait tanulmányában. Ezért továbbra is jelentősen befolyásolják az intézményi, közgazdasági és jogi kereteket, olykor az EU értékeivel, céljaival és hosszú távú céljaival szemben is. Ezzel szemben az alacsony karbonintenzitású gazdaság gyenge, gyakran meglehetősen megosztott, ezért sokkal kevésbé befolyásos.
Az ezekben az országokban tapasztalható rendkívül instabil, és a megújuló energiaforrásokkal szemben gyakran kimondottan ellenséges új energiapolitika alapján Ámon Ada szerint kevés az esély arra, hogy a helyzet rövid távon változzon. A V4-ek kormányai és parlamentjei nem ritkán egyik hétről a másikra változtatnak jelentősen a jogi kereteken, blokkolva a megújuló energiaforrások terjedését. Mindez a befektetői kedvet is visszavetette, jóval kevésbé vonzóvá téve ezeket az országokat, mint a nyugat-európaiak. E körülmények – alacsony kapacitás, alacsony jövedelmezőség, instabil szabályozás stb. – miatt a megújuló energia ipar beruházási és érdekképviseleti aktivitása jelentősen csökkent.
A szerző a magyar nap- és szélenergia-termelés alacsony szintjéről konkrétan is szól, utalva rá, hogy Magyarországon évek óta nem engedélyezték szélerőművek telepítését, és hogy a többi V4-es országhoz hasonlóan (Csehországot kivéve) minimális a napenergiából termelt villamos energia mennyisége. E téren ugyanakkor némi előrelépés látszik, mivel a következő hónapokban mintegy 1 GW új naperőmű kapacitás települhet Magyarországon a kiadott engedélyek alapján – írja.
Az energiahatékonyság és épületenergetika szintén mostoha elbánásban részesülnek ezen országokban a tanulmány szerint. A politikusok annak ellenére sem tartják fontosnak az épületek átfogó energetikai felújítását, hogy ezáltal a lakosság energiaszegénysége, az országok energiafüggősége és -fogyasztása is csökkenthető lenne, miközben a levegőminőség és az emberek egészsége is javulna.
NRGreport
