A metán üvegházhatású gáz, mely arányaiban sokkal nagyobb mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez a széndioxidnál – csak jóval kevesebb jut belőle a légkörbe az utóbbinál. Az olajtermeléskor a metánt gyakran csak a légkörbe eresztik, hogy ne akadályozza az olaj felszínre hozatalát. A most visszavont szabályok ezt a gyakorlatot akadályozták.
Az előírások persze plusz költséget jelentettek a nagy olajipari cégeknek, a becslések szerint a következő évtizedben akár kétmilliárd dollár plusz költséget is jelentett volna nekik. Ugyanakkor más számítások szerint azzal, hogy a metánt nem fogják be, évi 734 millió dollár értékű gázt eresztenek a légkörbe, aminek a befogása és értékesítése jelentősen csökkentette volna pluszköltségeiket.
"Mi a tiszta levegő és víz mellett vagyunk, ugyanakkor az ésszerű szabályozás mellett is" – indokolta kormánya döntését a környezetvédelmi tárca, a Belügyminisztérium miniszterhelyettese, David Bernhardt. Arra a kérdésre viszont, hogy mennyivel növelheti a szabályok visszavonása az USA metánkibocsátását, nem tudott válaszolni. Pedig a szövetségi tulajdonban levő földeket kezelő kormányszerv, a BLM készített erről elemzést, amit el is juttatott az AP-nek. Eszerint a szabályok visszavonása minden eddig elért eredményt visszájára fordít, korábban pedig úgy becsülték, hogy a szabályozás évi 180 ezer tonnával csökkentené a kibocsátást.
Számításaik szerint csak a szövetségi tulajdonú földeken folyó kitermelés során évi 330 millió dollár értékű metánt pazarolnak el azzal, hogy helyben elégetik. Ez ötmillió háztartás energiaellátását fedezhetné a Time magazin szerint.
NRGreport
