Elárulta magát a Mercedest gyártó Daimler, a világ első számú teherautó-gyártója, amikor – hamis cégnéven – elkötött egy StreetScooter elektromos kisteherautót egy pár hónappal ezelőtti bemutatón. A Deutsche Post DHL a Németországban jelenleg legjobban vásárolt villanyjárgányát igyekezett tovább népszerűsíteni, amikor észrevették, hogy a GPS-szel ellátott jármű elhagyja a tesztpályát, és Stuttgart felé tart. Végül a Daimler gyári laborjából hozták vissza. A kínos eset megmutatta, mennyire féltékenyek egymásra az elektromos teherautók gyártói, de azt is, hogy a Daimler nem akar lemaradni az ádáz versenyben. Az utóbbi egy évben nemcsak a német márka, de szinte valamennyi nagy európai riválisa, így a svéd–francia Volvo–Renault, a német MAN, a holland DAF és a svéd Scania is bejelentette, hogy a következő években elektromos teherautókat fog gyártani és értékesíteni.
Bár a politikusok még eléggé visszafogottak annak megítélésében, hogy a jellemzően dízelüzemű kamionokat felválthatják-e az elektromos hajtású társaik, tanulmányok szerint küszöbön áll az áttörés. Jelenleg az európai közúti fuvarozásban részt vevő járművek 97–99 százaléka dízelüzemű, de az elektromos teherautók száma a következő öt évben évi átlagban 54 százalékkal nő.
Egyes számítások szerint az elektromos teherautók – köztük a legnagyobb, 40 tonnás kamionok is – nemcsak műszakilag kivitelezhetők, de nyereségesen üzemeltethetők is. Jövőbeni gazdasági életképességük több okra vezethető vissza. Az egyik az, hogy az akkumulátorárak gyorsabban csökkennek, mint korábban bármikor, az elektromos hajtáslánc pedig sokkal hatékonyabb, mint az idejétmúlt dízelmotor – olvasható az euractiv.com portálon. Az általában igen kedvező aerodinamikai tulajdonságokkal rendelkező elektromos teherautóknak a „forrástól a kerékig” mért károsanyag-kibocsátása 67 százalékkal kisebb, mint hagyományos társaik 2015-ös átlaga. A vizsgálatot annak alapján végezték, hogy mennyi egy jármű szén-dioxid-kibocsátása – onnantól, hogy a nyersanyagot kibányásszák, majd feldolgozzák, eljuttatják a kutakra, és felhasználják.
Nem mindenki ért azonban egyet a villanyjárgányok kedvezőbb hatékonyságával. A szállítók és fuvarozók egy része szerint az elektromos teherautók hatótávolsága és az újratöltés lassúsága még évekig komoly hátrány lesz. A dízelesek érdekeit képviselő amerikai Diesel Technology Forum igazgatója, Allen Schaeffer szerint a mai dízelmotorok károsanyag-kibocsátása 85 százalékkal alacsonyabb, mint a 2007-eseké volt, vagyis hatékonyságban rengeteget fejlődtek.
Európában az elektromos változatok terjedésének kedvez, hogy a fuvarok 65 százaléka 500 kilométernél rövidebb, vagyis az esetek többségében nincs szükség az Amerikában kedvelt, egy tankolással ezer kilométernél is többre képes, 18 kerekes óriáskamionokra. Az USA-ban más a helyzet, hiszen nagyobbak a távolságok, és a közúti szállítás tartja mozgásban a gazdaságot. Teherautókon jut el a fogyasztókhoz az élelmiszer, az iparcikkek és az építőanyagok 71 százaléka. De a tengerentúlon is lesz elektromos alternatíva: a Tesla tavaly bemutatott két prototípusának egyike 805 kilométer megtételére képes egy töltéssel. Elon Musk cége ráadásul azt is ígéri, hogy a tervezett szupergyors megatöltővel fél óra alatt 640 kilométerre elegendő energiát lehet majd az akkumulátorba „pumpálni”. Az ugyancsak elektromos teherautókat fejlesztő Los Angeles-i Thor Trucks rövidebb, legfeljebb 500 kilométeres utakra tervezi a modelljeit.
Az elektromos teherszállítók esélyeit jelentősen javítja a klímaváltozás miatt szükségessé vált emissziócsökkentés. Több EU-országban igen jelentős – akár 50 százalékos – útdíjkedvezményt terveznek a villany-teherautóknak. Közben pedig a benzinre és a dízelre kivetett adók tovább nőnek. Amennyiben az EU tartani akarja magát a párizsi klímaegyezményben tett vállaláshoz – vagyis hogy a felmelegedés az évszázad végére nem haladhatja meg a másfél Celsius-fokot –, akkor még drasztikusabban kell támogatnia az elektromos fuvarozást. A teherautók a közúti forgalomnak kevesebb mint az ötödét teszik ki, de a szén-dioxid és egyéb káros gázok kibocsátásának a 22 százalékát adják. A holland környezetvédelmi minisztérium tanulmánya szerint a klímacélok elérése érdekében 2030-ra minden harmadik új teherautónak nulla kibocsátásúnak kell lennie.
Az USA-ban óriási vita övezi az elektromos autózás támogatását és a járművek károsanyag-kibocsátásának fokozatos korlátozását. Míg Donald Trump elnök a meglévő határértékeket is eltörölné, Kalifornia és több más szövetségi állam az emisszió kötelező mérséklése mellett áll ki. Nem véletlenül, hiszen a közepes és a nagy méretű kamionok által kibocsátott üvegházhatású gázok 85 százalékkal nőttek 1990 óta. A tengerentúlon a közúti fuvarozás adja a szállítás szén-dioxid-lábnyomának közel negyedét.
Az amerikai energiaügyi minisztérium inkább a hidrogénalapú üzemanyagcellás változatban bízik. Ebben az esetben hidrogénből állítanak elő elektromos energiát – tehát ezek is villanyautók –, és a melléktermék víz. De sokan kétségbe vonják az üzemanyagcella jövőjét, mondván: hiába hatékonyabb a fosszilis energiaforrással működő belső égésű motornál, mindent beleszámítva 100 kilowattóra energiából csupán 23-at hasznosít. Nem olcsó ugyanis a hidrogént a vízből elektrolízis útján előállítani, ha pedig fosszilis energiahordozókból nyerik ki, akkor a melléktermék szén-dioxid (HVG, 2018. szeptember 27.). Plusz a hidrogént a benzinkutakra kell szállítani. A nulla károsanyag-kibocsátású üzemanyagcellás technológiát egyébként Musk is bírálta: ostobának és borzasztónak nevezte, mondván, csupán feleannyira hatékony, mint a tölthető akku.
A Toyota környezetbarát kamionjának terve. Nulla kibocsátás
© Toyota
Ugyanakkor több autógyár úgy látja, van létjogosultsága a hidrogén-üzemanyagcellának. A Toyota 2014-ben mutatta be első ilyen autóját, a Mirait, és már megalkotta az üzemanyagcellás teherautója prototípusát is, amely közel 500 kilométert tud megtenni egy tankkal. A japán cég azt ígéri, 2025-re jelentősen csökkenti a technológia árát. A Hyundai nemrég mutatta be, és jövőre gyártani is fogja a hidrogénüzemű teherautóját, amelyből ezret Svájcnak szállít – derült ki a minapi hannoveri kereskedelmijármű-kiállításon.
Úgy fest, 5–10 éven belül valóban érzékelhető lesz az elektromobilitás a közutakon. A McKinsey nemzetközi tanácsadó cég tanulmánya pedig úgy véli, az akkumulátoros és az üzemanyagcellás technológiák inkább kiegészítik majd egymást: az előző a rövidebb, az utóbbi a hosszabb utakon lehet működőképes. Az akku a rövid távolságokon hatékonyabb, a hidrogén viszont kisebb súllyal több energiát képes tárolni.