Vállalatok

Olyan fordulat alakul Németországban, ami Paks 2 megítélését is megváltoztathatja

NRGreport | 2018.10.24. 13:23

Fordulat körvonalazódik a nukleáris energia kérdésében a német környezetvédők álláspontját illetően, ezt jelzi, hogy az atomerőművek bezárása elleni tiltakozó felvonulást tart több mint egy tucat zöldszervezet vasárnap Münchenben – írja a Portfolio. A felvonulás a szervezők szerint az első olyan esemény lesz, amelyen magukat környezetvédőnek nevező személyek a nukleáris energia mellett fognak tüntetni. A közvélemény formálásában is jókora szereppel bíró szervezetek célja hogy elérjék a németországi atomerőművek tovább üzemeltetését, valamint az, hogy szembeszálljanak a szerintük az atomenergiát megbélyegző "irracionális stigmával".

 

A cikk az előző héten, a hosszú hétvége előtt készült, a szóban forgó eseményre október 21-én került sor.

Nuclear Pride Fest nevű rendezvény szervezőinek fő üzenete szerint a német kormány a nukleáris energia kivezetésével bebetonozza a fosszilis energiahordozókat az ország energiaellátásában, ezzel növeli a klímaváltozást és egészségi problémákat okozó légszennyezést. A szervezőket az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC, Intergovernmental Panel on Climate Change) által az előző hét elején kiadott, ijesztő következtetéseket tartalmazó jelentése is bátorítja. Az atomenergia zöld szervezetek általi megítélése korábban a németországihoz hasonlóan módosult Finnországban is.

A pro-nukleáris szervezetek szerint az atomenergia melletti kiállás tabunak számít, de a katasztrofális mértékű klímaváltozás megelőzése érdekében az atomerőművek egész egyszerűen nem nélkülözhetők a tiszta energiatermelésre való átállás során. A szervezők arra is felhívják a figyelmet, hogy az atomerőműveket bezárásukat követően világszerte zömmel fosszilis tüzelésű erőművekkel pótolják. Szerintük ezért, a 2017-ben végrehajtott nukleáris kapacitás csökkentés hatására 2018-ban várhatóan a német üvegházgáz-emisszió is emelkedik majd az előző évi szinthez képest.

Bár a nap- és szélenergia-termelő kapacitások lendületesen bővülnek, és már az ország teljes nettó villamosenergia-termelésének több mint 40 százalékát biztosítják, ezzel együtt a megújulók önmagukban egyelőre még nem képesek a teljes ellátás fedezésére időjárásfüggő jellegük miatt, illetve azért, mert az energiatároló technológiák gyakorlatilag csak most kezdtek a piaci érettség fázisába lépni. Így Németország kénytelenül a szénre, illetve lignitre támaszkodik a zsinóráram előállításában – ennek viszont a szén-dioxid-kibocsátási célok későbbre tolása, illetve az volt az ára, hogy a megújuló energiatermelés imponáló térhódítása ellenére a német szén-dioxid-kibocsátás szintje 2009 óta változatlan. Így aztán a német kormánypártok idén év elején a koalíciós tárgyalások keretében arról is megállapodtak, hogy az eredetileg 2020-ra kitűzött, 1990-hez képesti 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátási célkitűzést pár évvel későbbre tolják, mivel az országnak nem sikerül tartania az eredetileg kitűzött határidőt. 

Olyan fordulat alakul Németországban, ami Paks 2 megítélését is megváltoztathatja

Az ország azonban már tervezi a szén kivezetését is energiamixéből, és noha várhatóan jelentős szociális feszültségek jelentkeznek majd ennek kapcsán, szinte borítékolható, hogy több európai országhoz hasonlóan valamikor a 2020-as évek első felében mégiscsak kitűzik a szénbányák és -erőművek bezárásának céldátumát. Ezzel azonban az ország zsinóráram-termelési képessége óhatatlanul csökken. A nukleáris energiát támogatók érvelése szerint az atomerőművek bezárása ellátásbiztonsági szempontból is rossz döntés, mivel az ellátáscsökkenés és áramszünetek súlyos kockázatát hordja magában. Az áramszünetek megtapasztalásával azonban a kártyák újra lesznek osztva – idézi a Forbes az egyik szervezőt, aki szerint a helyettesítésre kijelölt gáztüzelésű erőművek a költségeket, a szén-dioxid-kibocsátást és az ország orosz gázfüggését is növelni fogják, elég csak a 11 milliárd dolláros Északi Áramlat 2 projektre gondolni.

Az atomenergiát támogató, magukat környezetvédőnek nevező német civil szervezetek érvelése azonban nem csak a fosszilis, de részben a megújuló energiaforrások ellen is irányul. Állításuk szerint, amennyiben Németország az eddig megújulókra, hálózatbővítésre és fosszilis erőművek fejlesztésére fordított összesen mintegy 580 milliárd dollárt atomerőművek építésére fordította volna, úgy mára az összes szenes és gázos erőművét nukleáris erőművekkel helyettesíthette volna, szén-dioxid-kibocsátását gyakorlatilag nullára csökkentve. Nem kis részben a megújulók támogatása miatt a villamos energia Németországban az elmúlt évtized alatt 50 százalékkal drágult, és miközben 2015 és 2017 között 9 százalékkal bővültek a telepített napenergia-termelő kapacitások, 2017-ben mégis kevesebb áramot termeltek a panelek, mint 2015-ben – egyszerűen azért, mert jóval kevesebbet sütött a nap. 

Olyan fordulat alakul Németországban, ami Paks 2 megítélését is megváltoztathatja

Társadalmi nyomásra

A német kormány a 2011 márciusi fukusimai nukleáris katasztrófa után társadalmi nyomásra határozott úgy, hogy fokozatosan leállítja atomerőműveit, és elsősorban megújuló energiaforrásokkal, szél- és napenergiával oldja meg energiaellátását. A japán balesetet követően 8 régebbi német reaktort azonnal kivontak a termelésből, az üzemben tartott többi 9 blokk esetében pedig 2022-ig szóló kivezetési tervet irányoztak elő. A német kormány az elmúlt években szomszédos országokra is nyomást gyakorolt atomerőműveik bezárásáért, és bár részben ennek hatására már Spanyolországban is felvetült a nukleáris energia kivezetésének lehetősége, például Franciaország ellenállni látszik a nyomásnak. Emmanuel Macron francia elnök tavaly novemberben hibás lépésnek nevezte a német atomerőmű-bezárásokat, kiemelve a szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt kedvezőtlen hatásokat.

A nukleáris energia megítélését elsősorban a csernobilis és fukusimai katasztrófák tartják stigmatizálva, ugyanakkor az is igaz, hogy a világ artomerőművei elsöprő többségükben nagy üzembiztonság mellett működnek, az ukrajnai és japán eseményekhez hasonló történések bekövetkezésére többnyire nagyon alacsony az esély. Az atomenergia ellenzői szerint azonban ez a kockázat is túlságosan nagy, amit semmilyen körülmények között nem szabad bevállalni.

Tény, hogy az atomerőművek teljes életciklusukat tekintve az egyik legkisebb szén-dioxid-kibocsátást produkálják, és stabil rendelkezésre állás mellett üzemelnek. Ellenük szólhat viszont, hogy kevésbé rugalmasan szabályozhatók, mint például a gázerőművek, a beruházási költségek pedig rendkívül magasak – ez utóbbi felárat azonban támogatói szerint meg kell fizetni azért, hogy az üvegházhatást okozó szennyező anyagok kibocsátása mielőbb minimalizálható legyen.

 

Olyan fordulat alakul Németországban, ami Paks 2 megítélését is megváltoztathatja

Fraunhofer/AGEE, BMWi, BNetzA 

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.