Nem kérdés, hogy a jövő energiaellátásában egyre inkább a minél zöldebb források kerülnek majd előtérbe, de jó darabig szükség lesz még a megújulók és – Magyarország esetén meghatározó nukleáris energia – mellett olyan alternatívákra, amelyek rugalmasan illeszthetőek a rendszerbe, a többi forrás sajátosságaihoz igazodva. A fosszilis tüzelőanyagok közül erre a legnagyobb esélye a földgáznak van. Kedvező adottságai mellett – kényelmes, viszonylag tiszta – ezt támogathatja a kialakult infrastruktúra is, amely hatalmas értéket jelent.
Kérdés, hogy biztosítható-e az igények kielégítéséhez szükséges mennyiség? Ha igen, akkor honnan? Milyen útvonalon jut el a gáz az európai fogyasztókhoz?
Európa gázfogyasztása – több éves csökkenés után – 2014 óta ismét nő. Ennek mértéke 2017-ben éves összevetésben 3,7 százalék volt, a felhasznált mennyiség elérte a 18 587 ezer terrajoule-t.
Mindezzel párhuzamosan azonban a közösséghez tartozó országok kitermelése tovább csökkent. 2017-ben összességében 0,6 százalékkal 4774 terrejoule-ra, ami nem egységes tagállami folyamatok eredménye. Az egyik legnagyobb földgázkitermelő országban, Hollandiában például visszaesés volt, csakúgy mint Spanyol-, Horvát-, Német- és Olaszországban, valamint Bulgáriában. A szlovák, francia, ír, román, dán és osztrák mezőkről viszont több gáz jutott a rendszerbe.
Az unió országai közül Dánia és Hollandia tekinthető nettó exportőrnek, a többiek behozatalra szorulnak. Kovács Csaba, a KPMG partnere – az energetikai és közüzemi szektorok vezetője szerint ugyanakkor az ellátási rendszer viszonylag kiegyensúlyozott. Több forrásból érkezik gáz, bár az orosz függőség továbbra is elég erős. Az elmúlt évtizedek azt bizonyították, hogy – ha vannak is geopolitikai kockázatok, amelyek problémákat okozhatnak, ahogy arra volt is példa – alapvetően mindkét félnek (Európának és Oroszországnak is) fontos az együttműködés.
Mindezzel párhuzamosan az ellátás biztonságát tovább javíthatja az új szállítási útvonalak közül az Északi Áramlat bővítése is, feltételezve az észak-déli folyosó teljes kiépülését, és a határkeresztező kapacitások teljes kétirányúsítását.
Bizonyos körülmények között versenyképes lehet az európai fogyasztók számára az LNG is. A cseppfolyós földgáz esetében azonban globális piacról beszélünk, jelentős keresleti igénnyel Japánból és Ázsia egyéb területeiről. Rövid távú szerződések uralják a piacokat, erős áringadozásokkal. Az tehát, hogy ezt a forrást érdemes-e, és ha igen, milyen mértékben szükséges igénybe venni, erősen a piaci helyzet határozza meg, és ezen belül is elsősorban árkérdés.
A palagáz és egyéb, nem konvencionális termékekre vonatkozóan Európában jóval szigorúbb a szabályozás, és a környezetvédelmi előírások is, mint az Egyesült Államokban. Így – bár vannak ilyen tartalékok is a kontinensen – a lelőhelyek feltárását illetően inkább a hagyományos mezők felé mozdulnak el a befektetők. Új irányt jelenthet a jövőben a román fekete-tengeri mező, de az európai beszállítás fontos feltétele a román energiapolitika átalakítása és a szállítói infrastruktúra megerősítése.
Valamennyi tényezőt figyelembe véve Kovács Csaba szerint a szükséges földgáz mennyiség rendelkezésre áll majd a jövőben Európában. Az energiahatékonyságot is figyelembe véve a keresletet hosszú távon fedezni tudják az elérhető források és a kiépített infrastruktúra.
Magyarország esetében mind a szállítási, mind a tárolási kapacitás megfelelő. Infrastrukturális szempontból helyzetünk jónak értékelhető, néhány vezeték megerősítése és bizonyos határkeresztező kapacitások kétirányúsítása területén van elmaradás, ami azonban a tervek szerint változik majd – mondta a szakember.
Mindenezek alapján Kovács Csaba szerint a kérdés nem elsősorban az, hogy szükség van-e, szükség lesz-e az elkövetkezendő időben a fölgázra, meghatározó szerepe marad-e a kontinens és az ország energiamixében, hanem – az ellátásbiztonság javításával összefüggő feladatokon túlmenően – sokkal inkább az, hogy mekkora mennyiséget, milyen időtávra érdemes lekötni hosszabb távú szerződésekkel, s mennyi az, amit a rövidebb távú piacokról érdemes beszerezni.
Ez utóbbi területen is az intézményrendszer legfontosabb elemeinek meglétéről és kielégítő működéséről számolt be a szakértő. A korábbi hosszú távú megállapodással lekötött felesleges mennyiségeket a spot piacon értékesítették a piaci szereplők. A térség földgázpiaca is elindult, bár a likviditáson még van mit javítani.
NRGreport
