A két, együttesen a globális olajtermelés több mint 20 százalékát biztosító ország kétoldalú tárgyalásokat folytat arról, hogy 2019-ben mérsékelhetik olajtermelésüket az orosz TASS hírügynökség Reuters által idézett beszámolója szerint. A lépést, illetve az erről szóló információ megszellőztetését egyfajta verbális intervencióként értékelte Olivier Jakob, a Petromatrix elemzője, amely az árak megtámasztását szolgálhatja.
A Brent árfolyama szerda kora délután közel 2 százalékkal erősödve 73 dollár felett jár.
A WTI jegyzése hasonló mértékű emelkedéssel 63 közelében áll ugyanekkor.
A keddi esésben szerepet játszhatott az is, hogy az Egyesült Államok energiainformációs hivatala (EIA) 1,5-2,6 százalékkal emelte a 2018-2019-es tengerentúli olajtermelésre vonatkozó várakozását, átlagosan napi 10,9, illetve 12,06 millió hordóra. Ugyanekkor az EIA 2,4-6,8 százalékkal lefelé módosította az árvárakozásait, ezek szerint idén átlagosan 66,79 dolláros, jövőre pedig 64,85 dolláros hordónkénti WTI-árfolyamra számít, míg a Brent esetében 73,12 (-1,8%), illetve 71,92 dollár (-4,2 százalék) az új, lefelé módosított árvárakozás.
Az árfolyamok október elejére négyéves csúcsra emelkedtek, nagyrészt a november elején életbe lépett, az iráni olajexport megszüntetését célzó amerikai szankciókkal, és azok kínálatcsökkentő hatásaival kapcsolatos befektetői várakozások hatására. Az előrejelzések között ismét felbukkantak a már idénre 100 dolláros árat prognosztizáló várakozások, azonban az elemzők, a Nemzetközi Energiaügynökség és az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) már korábban is arra számított, hogy 2019-ben ismét bőséges lehet a kínálat a globális olajpiacon. Október eleje óta azonban az árak esésnek indultak. Amellett, hogy az Egyesült Államok ismétlődően jelezte, a szankciók alól átmeneti mentességet ad azon országoknak, amelyeknek több időbe telik az iráni beszerzések helyettesítése, az elmúlt hetek tartalék- és termelési adatai is arra utaltak, a kínálati hiánnyal kapcsolatos aggályok túlzóak.