A hagyományos és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy a lignit- és szénfelhasználás piacán tartósan kedvezőtlen ipari környezettel számolnak, melyre a közeljövőben megoldást kell találni. A szakember hozzátette azt is, hogy a nukleáris energiatermelés szinten tartása a cél, a lehetőségeket és a költséghatékonyságot pedig a megújulókban látja.
Kaderják előadásában kifejtette, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a magyar fogyasztókat helyezi a hazai energiastratégia központjába. A minisztérium célja fogyasztói szempontból az alacsony rezsiköltségek fenntartása, az energiatakarékosság, az energiafüggetlenség elérése, az okos és megfizethető energiaszolgáltatások támogatása (pl. digitalizált ügyintézés, okos mérés, stb.), illetve a fogyasztók függetlenségének erősítése a saját célra történő megújuló energiatermelés támogatásával. Az államtitkár szerint az energiaszektor klímabarát átalakításához szükséges az energia megtakarításra ösztönzés, az energiahatékonyság optimalizálása, a megújuló energia hasznosítása és a közlekedés zöldítése.
Kaderják az ellátásbiztonsággal kapcsolatban kiemelte a hatékonyabb energiafelhasználás ösztönzését, a hazai megújuló energia és szénhidrogén források felhasználását, valamint a régiós áram- és gázipari integrációk erősítését. A napelemek tekintetében elmondta, hogy a beruházások csökkentését a támogatásokban is érvényesíteni szükséges, valamint meg kell teremteni a hálózati társaságok ösztönzését is.
Az államtitkár azt is kihangsúlyozta, hogy az energetikai innovatív megoldások megvalósításának érdekében az ITM nemrég létrehozta az Energetikai Innovációs Tanácsot, aminek feladata, hogy az energiaszektor területein felmérje, milyen lehetőségekkel rendelkezik Magyarország az épületek energiahatékonysága, a villamosenergia-tárolás, az információ- és kommunikációtechnológia, a napenergia-hasznosítás, valamint az e-mobilitás szempontjából.
M. Zsófi, NRGreport
