NRGreport
Menü

Képtelenek megbirkózni az atomkatasztrófa következményeivel a japánok

A 2011-es földrengés és szökőár hatására megrongálódott fukusimai atomerőmű radioaktív szennyezéstől való megtisztítását sürgette a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. A szennyeződés felszámolása mindeddig váratott magára; a rendkívüli körülmények miatt emberi munkaerő alkalmazása eleve kizárt bizonyos területeken, és a robotok bevetése is többször kudarcba fulladt. 

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértői szorgalmazzák a Fukusima Daiicsi atomerőműben tárolt nagy mennyiségű, közel 1 millió tonna sugárszennyezett víz eltávolítására vonatkozó tervről szóló döntést, amely kritikus fontosságú az üzem biztonságos leszereléséhez. A 2011-es baleset következtében a megsérült reaktorokból szennyezett víz szivárgott ki az üzem területén, ami a talajvízzel és az esővízzel is keveredett. A japánok jelenleg több száz tartályban tárolják a radioaktív vizet az erőmű területén, ez azonban csak átmeneti megoldás lehet, és sürgősen el kell távolítani őket - írta az egyhetes helyszíni szemlét követően kiadott előzetes jelentésében az ügynökség.

A japán döntéshozóknak egyelőre nem sikerült határozniuk arról, hogy mit is kellene kezdeni a vízzel. A kormány által felállított testület öt opciót vázolt a megoldásra, köztük a szennyezett víz Csendes-óceánba történő kontrollált beeresztését, ami nukleáris szakértők szerint az egyetlen reális opció. A halászok és a helyiek erősen ellenzik a tervek, a lehetőséget pedig egyelőre meghiúsította, hogy az erőművet üzemeltető Tepco elismerte, a víz nem elég tiszta, mivel egyebek mellett rákkeltő céziumot tartalmaz jelentős koncentrációban.

Bár némi előrelépést sikerült elérni például egy föld alatti fal telepítésével, amely a radioaktív és a talajvíz keveredését hivatott megakadályozni, ugyanakkor továbbra is kérdéses az is, hogy a megolvadt fűtőanyagot sikerülhet-e valaha teljesen eltávolítani az erőműből, mivel továbbra sem sikerült felmérni a három reaktormag megrongálódásának mértékét. A Tepco és a kormány tervei szerint erre 2021-től kerülhet sor.


Háttér

2011. március 11-én a Richter-skála szerinti 9,0-s erősségű földrengés rázta meg Japán keleti partvidékét, majd szökőár pusztította helyenként 10 kilométeres mélységben a szárazföldet. Habár a Fukusima 1-es atomerőmű akkor működő három blokkja a fölrengés hatására automatikus lekapcsolta magát, megfelelő áramellátás híján a reaktorok hűtőrendszerei nem voltak képesek stabilan tartani a reaktorokat. A tartalékgenerátorokat elmosták a 15 méteres hullámok, az egész országra kiterjedő katasztrófahelyzet pedig nem tette lehetővé, hogy időben vissza lehessen állítani a reaktorok hűtését. A blokkokban a hűtőrendszerek működésének hiányában elindult a nukleáris technológiából adódó hőmérséklet-emelkedés. A Tepco szakemberei és a hatóságok a blokkokban felgyülemlett radioaktív gőz kiengedésével igyekeztek csillapítani a kialakult kritikus helyzeten, de kísérletük sikertelennek bizonyult, és több nagy erejű robbanás is megrázta az atomerőmű területét.

A vizsgálatok arra jutottak, hogy a hűtőrendszerek leállása miatt a három működő reaktorban megolvadtak a fűtőelemek, és jelentős mennyiségű sugárzó anyag került ki a levegő és a tengerbe. Az erőmű 20 kilométeres körzetében végrehajtott kitelepítésnek is köszönhetően közvetlen áldozatokról nem érkezett hír. A kettes reaktorban még 2017. februárban is olyan erős sugárterhelést mértek, amely 30 másodperc alatt megölhet egy embert, a sugárszennyezéstől tartva pedig mintegy 70 ezer ember még mindig nem tért vissza a baleset után elhagyott otthonaikba. A teljes helyreállítás akár 30-40 évet is igénybe vehet, a balesettel összefüggő költségek még mindig emelkednek, a számla végső összege pedig megközelítheti a 200 milliárd dollárt.

Forrás: Portfolio