Az olajországok az olajárak zuhanása miatt aggódva egy esetleges napi 1,4 millió hordós termeléscsökkentésről tárgyalnak, amiben ugyanakkor Oroszország nem feltétlen venne részt a hírügynökség forrásai szerint. Az árak esése miatt Szaúd-Arábia energiaügyi minisztere, Khalid al-Falih hétfőn 1 millió hordós termeléscsökkentést sürgetett, amelyhez közlése szerint országa napi 500 ezer hordóval járulna hozzá decembertől. Összevetésül, a globális kitermelés a napi 100 millió hordót közelíti.
Az, hogy az olajországok ismét a termelés csökkentéséről beszélnek, gyakorlatilag 180 fokos fordulatot jelez, hiszen pár hónappal ezelőtt éppen az árak vártnál gyorsabb és jelentősebb emelkedésére hivatkozva kezdték el fokozni ismét kitermelésüket. Ennek következtében a világ három legnagyobb termelője, Oroszország, az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia termelése rekord szinteken alakul, miközben a globális kereslet a korábbi várakozásoknál lassabban bővül. Az OPEC legutóbb 2016 végén döntött összehangolt kitermeléscsökkentésről, amelynek értelmében 2017 elejétől összességében mintegy 1,8 millió hordóval fogták vissza napi termelésüket.
A termeléscsökkentés várhatóan nem nyeri majd el Donald Trump, az Egyesült Államok elnökének tetszését, aki korábban visszatérően az árak magasan tartásával vádolta meg az OPEC-et, hétfőn pedig arra "kérte" az olajkartellt, hogy ne vágja vissza az olajtermelést.
Putyin az olajárról is beszélt Trumppal
A globális olajpiacról is tárgyalt Vlagyimir Putyin és Donald Trump az első világháború végének százéves évfordulós rendezvényén Párizsban múlt hétvégén – közölte az orosz elnök egy szingapúri konferencián. Putyin szerint optimális árszintet kellene találni az olajnak, ugyanakkor azt mondta, a 70 dollár körüli ár megfelel Oroszországnak. Moszkva folytatni fogja az együttműködést az OPEC-cel a globális olajtermelési szintek alakításában – tette hozzá.
Az olajárak zuhanása számos piaci résztvevőt váratlanul ért, mivel az esést előtt a piacot az iráni szankciók hatására várható kínálatcsökkenéssel kapcsolatos aggályok uralták, és ismét előkerültek a 100 dolláros olajárat prognosztizáló várakozások. Ez október elejére a négyéves csúcsot jelölő 86 dollárig húzta fel a Brent árfolyamát, ahonnan azonban pár hét alatt 66 dollárig esett a jegyzés.
A befektetői hangulat gyökeres megváltozását jelzi, hogy hétfőn az S&P Global Ratings egyik vezető elemzője az S&P Moszkvában tartott fórumán azt mondta, a követező 12 hónapban nagyot csökkenhet a kőolaj világpiaci ára, az árcsökkenés fokozatos lesz és a hordónkénti olajár nem kerül 40 dollár alá. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint a kőolaj ára jövőre átlagosan 68,78 dollár, 2023-ben 60 dollár lesz. Ugyanekkor az OPEC ismét csökkentette a globális kereslet növekedésére vonatkozó előrejelzését, és ezzel egybevág a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) értékelése is. A globális olajpiaci kínálat meg fogja haladni a keresletet 2019-ben, miközben ugyanis a kitermelés töretlenül nő, a fogyasztást a gazdasági növekedés lassulása veszélyezteti – prognosztizálta az IEA havi jelentésében, amely szerint elsősorban a kínálati piac motorjának tartott feltörekvő országok kereslete lesz kisebb a korábban vártnál.
A Brent árfolyama csütörtökön délelőtt 1 százalék körül erősödik, ismét a 67 dollárt közelítve.
A WTI jegyzése ugyanekkor valamivel szerényebb mértékben emelkedik, az árfolyam 57 dollár alatt jár.