Igaz, érezhetően esett a teljes energiatermelés is, a 2016-os 480 petajoule-ról 462,1-re. A csökkenéshez érezhetően hozzájárult, hogy az ország erőművei szénbázison is kevesebb energiát állítottak elő, annak ellenére, hogy a szén behozatala 7,7 petajoule-lal 55,4-re erősödött. Felfutott a földgáz importja is – 302,4 petajoule-ról 467,4-re –, de mivel maga a gázalapú áramtermelés „csak” bő 16 százalékkal nőtt, a gáz nagyobb része jó eséllyel reexportra érkezhetett. A készletváltozást is figyelembe véve az ország teljes elsődleges energiafelhasználása a termelés csökkenése mellett is emelkedett: a 2016-os 1080,5 petajoule-t 1121,3 petajoule követte.
Az összes energián belül a villamos energia előállítása 2,62 százalékkal emelkedett, ezen belül a nagyerőművek termelése 2,31 százalékkal, a kiserőműveké 4,34 százalékkal lett nagyobb. Ez az összevetés a fentinél már jobb fényben tünteti fel a zöldenergiát, amely a 2016-os 7,20 százalék után tavaly már 7,47 százalékkal járult hozzá az áramtermeléshez, 2004 óta a legnagyobb arányban.
Igazán kedvezőnek azonban az tekinthető, hogy – a 2006-os adatot 100 százalékosnak véve – az ipari termelés villamosenergia-igénye 2017-re 80 százalékosra csökkent, vagyis egységnyi GDP előállításához már ötödével kevesebb áramra volt szükség, mint 17 évvel korábban. Az energiahatékonyság számottevő javulása annak fényében különösen kedvező, hogy erőművekkel évről évre gyengébben vagyunk ellátva. Míg 2016-ban az ország erőműveinek együttes beépített kapacitása 8692 megawatt volt, tavaly már csak 8617, ráadásul míg a 2006-os kapacitásoknak még a 93 százaléka volt munkára fogható, a 2017-eseknek már csak a 82,6 százaléka. Igaz – elsősorban piaci okokból – még ennek a 82,6 százaléknak is parlagon hagyták egy részét az erőmű-tulajdonosok. Legnagyobb és az előző évit is meghaladó, 91,9 százalékos mértékben a Paksi Atomerőművet használták ki, mögötte a lignit-biomassza tüzelésű Mátrai Erőmű következett 64,2, majd a gázüzemű gönyűi 55,2 százalékkal.
NRGreport
