A plug-in-hibrid és a tisztán elektromos járművek állománya a világban tavaly több mint 50 százalékos éves növekedést követően meghaladta a három milliót. Mindezzel együtt az utakon futó járműveknek egyelőre mindössze 0,3 százaléka nem fosszilis üzemanyaggal hajtott.
A helyzet azonban rendkívül gyorsan változik: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) idei előrejelzése szerint: 2030-ra az alapforgatókönyv alapján 125 millió ilyen jármű lesz a világban. Kemény szabályozási változások és az eddigieknél is határozottabban szigorodó környezetvédelmi előírások mellett viszont akár a 220 millió elérésére is lát esélyt a nemzetközi szervezet.
Robbanásszerű változás indult el. Az autóipari szakértők ugyan még nem teljesen egységesek abban, hogy a villamos energia a jövő domináns meghajtási rendszere, de az elektromos járművek kétséget kizáróan helyet nyertek maguknak a közlekedésben – emelte ki megkeresésünkre Kovács Csaba.
A helyzet megértéséhez érdemes talán tisztázni, hogy milyen tényezők játszottak szerepet abban, hogy az egyébként rendkívül nehezen mozdítható kialakult struktúrákban elindulhatott egyfajta változás. A lökést egyértelműen a klímavédelem erősödése adta meg. Ezzel párhuzamosan fejlődött a villamosenergia-tárolási technológia egészen addig a szintig, amely már alkalmassá tette az ezzel hajtott járműveket, hogy bizonyos területeken alternatívát jelentsenek a hagyományos meghajtású gépjárműveknek. A technológiai fejlődés párosult a gazdasági érdekekkel – ezen belül is elsősorban az olajtól való függés mérséklésének lehetőségével: villamos energiát többen képesek előállítani, mint amennyi állam érdemi olajkinccsel rendelkezik. Mindemellett egyéb tényezők – például a dízelbotrány – is segítették a gátak lebomlását.
Az e-mobilitás terjedése ma még nagyon hasonló a megújulók térnyeréséhez: versenyképességükhöz támogatásra van szükség, e nélkül a járművek még túl drágák. Ösztönzés azonban van, egyes országokban meglehetősen széleskörű és határozott. A kínálattal sem lesz várhatóan gond, hiszen az összes nagy gyártó megjelent már ezen a piacon, és igen dinamikus növekedést ígérnek a szegmensben. Lendületesen elindult az infrastruktúra (például a töltőállomások) kiépítése is – szögezte le a szakértő.
A trend Magyarországon is egyértelműen érezhető, a keresleti áttörés azonban még várat magára. Jelentős változáshoz arra lenne szükség, hogy az e-mobilitás iránt érdeklődő vállalkozások és magánszemélyek megfelelő információkkal rendelkezzenek, és érdemi támogatást kapjanak az e-mobilitásban való részvételre. Messze nem olyan egyszerű ugyanis ez a kérdés, mint azt alaposabb vizsgálat nélkül gondolnánk.
Számos cég elvben elkötelezett és érdeklődő Magyarországon is, de nem tudja egyértelműen felmérni, hogy milyen előnyei lehetnek a járműflotta elektrifikációjának. Ahhoz, hogy az elérhető előnyök és esetleges hátrányok egyértelműen értékelhetőek legyenek, alapos vizsgálatra van szükség. Milyen céllal használja valaki a cég gépjárművét? Hogyan, hol oldható meg a töltés? Miként lehet ezt finanszírozni? Hogyan kell, hogy viszonyuljon ez az egyéb, olyan gépjárművek használóinak költségtérítéséhez, akiknél az elektromos meghajtású jármű nem megfelelő? Szükséges-e mérés és nyilvántartási rendszer a szükséges elszámolások megvalósításához? Számos kérdés, amit tisztázni kell, nincs kialakult gyakorlat, amely alkalmazható lenne, így sokak számára egyelőre egyszerűbb maradni a hagyományos meghajtásnál ott is, ahol ez nem feltétlenül indokolt.
A jelenlegi várakozások alapján a jövő itthon is az e-mobilitás térnyerését hozza. A töltési szolgáltatás fizetőssé válik majd – remélhetőleg a sokszereplős versenypiac alakul ki ezen a területen. A piaci struktúra elsősorban szabályozási kérdés: milyen engedély kell majd ehhez? Hogyan kell meghatározni az árat? Lesz-e központi szereplő? Miként valósul meg a töltőkhöz való hozzáférés?
Az elektromobilitás terjedésével egyértelműen szükség lesz hálózatfejlesztésre, és közvetetten az elektromobilitást kiszolgáló termelői energiamix is kapcsolódik a végső környezeti megítéléshez. Az elektromos járművek az okos otthonok és okos hálózatok szerves részeként szerepet kaphatnak majd az energiahatékonyság előmozdításában is.
A fejlődéssel kapcsolatos nyitott kérdések mellett számos helyen merül fel a kérdés, mennyivel környezetkímélőbb forma ez mint a fosszilis üzemanyag, ha a villamos energiát például szénerőművek termelik. Az akkumulátorgyárak működése mennyire fenntartható? – utalt a két leggyakoribb felvetésre Kovács Csaba. A környezeti hatások mellett a gazdaság egyéb területeit érintő változásokra is érdemes készülni, hiszen a hagyományos gépjárműipart kiszolgáló beszállítói kör jelentős része komoly piacoktól esik el. A járműhasználati szokások átalakulnak, érzékenyen érintve az üzemanyaghoz kapcsolódó kiskereskedelmi tevékenységet és a gépjárművek szervizhálózatát. A járművek hajtásának változása jelentős mérföldkő több kapcsolódó szektor életében is, de az igazi fókusz már az önvezető járművek fejlesztésén és tesztelés van. Az ahhoz kapcsolódó változás ugyanis valóban radikális lesz.