A koncentráció napjainkban mintegy 46 százalékkal magasabb, mint az iparosodás előtti korszakban (1750 előtt). A koncentráció emelkedésének üteme ugyan csökkent az előző évhez képest, de így is közel az elmúlt évtized átlagához alakul. A WMO jelentése szerint a koncentráció emelkedésének üteme azonban nem annyira az emberi intézkedéseknek köszönhető, sokkal inkább az El Nino jelenséggel függ össze, amely 2015-2016-ban a világ nagy részén aszályt okozva csökkentette a növényzet szén-dioxid-megkötő képességét is.
Legutóbb, amikor ilyen mennyiségben volt jelen a szén-dioxid a Föld légkörében, a globális átlaghőmérséklet 2-3 Celsius-fokkal haladta meg a mostanit, a tengerek szintje pedig 10-20 méterrel magasabban állt, mint jelenleg.
A többi jelentős üvegházhatású gáz koncentrációja is emelkedik, noha már most jóval magasabb az iparosodás előtti állapothoz képest. A metán jelenlegi légköri koncentrációja 257 százaléka, a dinitrogén-oxidé pedig 122 százaléka az iparosodás előtti korszak értékeinek.
A jelentés egy másik aggasztó jelenségről is említést tesz, mégpedig a CFC-11, vagyis a fluor-triklórmetán nevű gáz ismét növekvő légköri jelenlétéről. Az építőiparban szigetelésre használt gázt 1987-ben betiltották, mivel azon túl, hogy jelentősen fokozza a felmelegedést, az ózonréteget is károsítja. A globális tiltás ellenére a gázt valahol, valakik ismét elkezdték használni, a jelentés szerint az Environmental Investigation Agency idén több kínai üzemnél a CFC-11 gyártásának nyomaira bukkant.
A Meteorológiai Világszervezet éves jelentése alapján tehát folytatódik az emelkedő trend, ami egyre csökkenti annak az esélyét, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedésének mértékét sikerüljön a Párizsi Klímaegyezményben a világ országai által meghatározott 1,5 Celsius-fokos határon belül tartani. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a légköri üvegházgáz-koncentráció idén pedig várhatóan új csúcsra emelkedik. A WMO szerint az anyagot érdemes az ENSZ szakmai testülete által legutóbb publikált jelentéssel együtt értelmezni, amely szerint a 1,5 Celsius-fokos cél teljesítéséhez az emberiségnek 2050-re lényegében nullára kellene csökkenteni a globális karbonemissziót.