NRGreport
Menü

Példátlan helyzet állt elő az üzemanyagárakban, nem sok jóra számíthatnak a dízelesek

Több mint 50 forintos különbség alakult ki a magyarországi benzin- és a gázolajárak között, és bár időről-időre korábban is jelentős eltérések mutatkoztak, 50 forintot meghaladó különbözetre eddig még nem volt példa. A dízel ártöbblete azonban a következő időszakban tartósan fennmaradhat, ami a szállítási ágazatban és az iparban az üzemanyag-hatékonyság növelésére motiválja a vállalatokat, a személyautók piacát pedig a benzinüzemű modellek felé hajtja. 

Augusztus elején még csak 4 forinttal volt drágább a dízel mint a benzin, ezt követően azonban a két üzemanyagfajta ára kilengésekkel ugyan, de összességében ellentétes irányú pályára állt: míg a benzinár több mint 30 forinttal csökkent, addig a dízel ára több mint 10 forinttal meghaladja az akkori szintet. Így a pénteki árcsökkenést követően a benzin átlagára literenként 364 forint, a gázolajé pedig 415 forint körül alakul. Úgy, hogy a kiskereskedelmi gázolajár jövedéki adó és áfa-tartalma összességében közel 20 forinttal alacsonyabb a benzinénél. 

Példátlan helyzet állt elő az üzemanyagárakban, nem sok jóra számíthatnak a dízelesek


A dízel drágulása annak ellenére következett be, hogy alapanyaga, a nyersolaj ára jelentősen mérséklődött az elmúlt hetekben. 

Példátlan helyzet állt elő az üzemanyagárakban, nem sok jóra számíthatnak a dízelesek


A jelenség okát tehát máshol, a finomított termékek eltérő kereslet-kínálati viszonyaiban kell keresnünk. Míg az úgynevezett könnyű desztillátumok, mint a benzin nemzetközi piacain növekvő túlkínálat alakult ki, addig a közép desztillátumokból, így dízelből egyszerűen nem áll rendelkezésre elegendő mennyiség. A benzin fogyasztása ugyanis inkább a személyautókhoz kötődik, a gázolaj kereslete viszont sokkal jobban összefügg a gazdasági tevékenységekkel, ezért annak állapota jelentősen befolyásolhatja alakulását.

A benzinárakat a harmadik negyed rekord finomítói termelése mellett a vártnál gyengébb tengerentúli fogyasztás is nyomás alá helyezte, mindez pedig rekord tartalékok kialakulásához vezettek. A benzin keresletbővülését egyre jobban korlátozza a személyautók üzemanyag-hatékonyságának csökkenése, Kína gazdasági növekedésének lassulása, de az elektromos autók terjedése is. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint idén csak mintegy napi 80 ezer hordóval bővül a globális benzinfogyasztás, ami 2011 óta a legalacsonyabb ütem. A gázolajárakat ugyanekkor felfelé hajtotta a szállítási, feldolgozóipari és bányászati szektorok erőteljes kereslete is.

A fogyasztói kereslet tehát lelassult az USA-ban, miközben fejlődő piacok gyorsan nőttek - mindkét tényező a dízel és benzin közti keresletkülönbség további növekedését okozta. Az OPEC termelésszűkítése, ami szintén a nehezebb és nagyobb kéntartalmú olajat érintette, azt okozta, hogy a világ kőolaj kínálatában sokkal több lett a könnyű és alacsony kéntartalmú olaj - kommentálta a jelenséget Pletser Tamás, az Erste Research elemzője blogbejegyzésében. A következmény az lett, hogy a benzin árrése nullára esett Észak-Európában októberben, a két termék közti árkülönbség pedig közel 100 dollár/tonnát ért el az utóbbi hetekben a dízel javára. A múltban általában a benzin volt a drágább 50-70 dollár/tonna körüli prémiummal. A legérdekesebb fejlemény, hogy időközben a benzin ára a túlkínálat miatt a legalacsonyabb értéket képviselő fűtőolaj árszintjére esett, amire korábban nem volt példa - hangsúlyozza.

A dízel- és benzinárak az európai finomított-termék piacokon, illetve a finomítói árrések: 

Példátlan helyzet állt elő az üzemanyagárakban, nem sok jóra számíthatnak a dízelesek

Forrás: ThomsonReuters


A dízel drágulását egy látszólag távoli terület változása, a hajózási ágazat üzemanyagstandardjainak szigorodása is támogatja. Ennek értelmében jelentősen csökkenteni kell a tengerjáró hajók üzemanyagának kéntartalmát a károsanyag-kibocsátás mérséklése érdekében. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) 2020 januárjától csak alacsony kéntartalmú üzemanyag használatát engedélyezi a hajók számára: a határérték most 3,5 tömegszázalékban korlátozza az üzemanyag kéntartalmát, ezt 0,5 százalékra csökkenti a szabályozás. Ennek hatására a közép desztillátumok kereslete a Bank of America Merrill Lynch szerint 2020-ig napi 1,3-1,4 millió hordóval erősödhet. Jelenleg a tengeri üzemanyagok globális kereslete napi 5 millió hordó körüli, aminek több mint 70 százalékát teheti ki a szennyezőbb üzemanyagolaj. Noha a finomítói ágazat már elkezdte a felkészülést, így a következő években nőhet a kapacitás, a változás ezzel együtt további kínálati szűkületet idézhet elő a piacon.

A jelenséghez hozzájárul az is, hogy miközben a növekvő amerikai palaolaj kitermelés könnyűolajat állít elő, addig a csökkenő venezuelai és iráni kínálat a sűrűbb nehézolajat jelenti, a nyersanyagkínálat átrendeződése pedig szintén inkább a könnyű desztillátumok előállításának kedvez. A finomítók igyekeznek kitermelésüket a benzin felől minél jobban a dízel felé elmozdítani, miután viszont a gázolaj és a benzin ugyanazon finomítói folyamat termékei, a finomítók üzemeltetőinek nem áll rendelkezésére sok eszköz a marzsok kilengéseinek kezelésére. Bár bizonyos értékek között tudják módosítani a könnyű és közép desztillátumok előállítási arányát, ugyanakkor a mostani helyzetben leginkább csak azzal tudnak alkalmazkodni az akut dízelkereslethez, hogy termelésüket többnyire igyekeznek maximalizálni.

A gazdasági bővülés kezdeti szakaszában jellemzően a benzinfogyasztás, érettebb stádiumában a dízelfogyasztás bővül inkább. Értelemszerűen, minél több országot érint a növekedés vagy visszaesés, annál jobban érvényesül ez az összefüggés. A 2019/2020-as világgazdasági kilátások így jelentős bizonytalanságot hordoznak az üzemanyagpiaci trendeket illetően. Amennyiben a lassulás folytatódik, esetleg recesszió alakulna ki, akkor a gázolajhiány a felárral együtt nagyrészt eltűnne, ha viszont a növekedés gyorsulna, a hajózási üzemanyagszabványokkal együtt még magasabbra tolhatja a dízelárakat.


A legtöbb országban a benzin a drágább

A magyar helyzet egyébként egyáltalán nem általános abban a tekintetben, hogy a legtöbb országban a benzin ára (még) némileg a gázolajé felett alakul - ahogyan ez a világgazdasági válság előtti években többnyire Magyarországon is megfigyelhető volt. Globális átlagban a dízel benzinkúti ára átszámítva 307 forint, a benziné 326 forint körül alakult a hét elején a globalpetrolprices.com adatai alapján.


 

Forrás: Portfolio