Az ország olajtermelése napi mintegy félmillió hordóval 11,1-11,3 millió hordóra emelkedett novemberben a Reuters adatai szerint, a havi átlagos kitermelés szintje ugyanakkor egyelőre nem ismert. A szaúdi termelés növekedése valószínűleg összefügg Donald Trump, az Egyesült Államok elnökének megnyilatkozásaival, aki visszatérően az árak leszorítására sürgeti a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetét (OPEC). Az olajkartell december 6-án Bécsben tartja következő csúcstalálkozóját, amelyen a várakozások szerint a termelés napi 1-1,4 millió hordós visszafogásáról dönthet.
Az egységes kitermelési politika kialakításába ugyanakkor bekavarhat a Hasogdzsi-ügy, amelynek következtében, illetve a nemzetközi reakciók hatására a szaúdi együttműködési hajlam mérséklődhet. Bonyolítja a helyzetet, hogy az 50 dollár körüli WTI-árfolyam már az olajtermelő országok zömével szemben az árak alacsonyan tartását szorgalmazó Trump-adminisztráció, illetve az Egyesült Államok számára is olyan szintet jelölhet, amely a költséghatékony amerikai palaolaj-ipart is teszteli.
Az elmúlt hónapokban az orosz olajtermelés is új csúcsot ért el, a napi 11,4 millió hordós szint posztszovjet rekord. Hasonló folyamatok történnek az Egyesült Államokban is, ahol augusztusban emelkedett új csúcsra, 11 millió hordó fölé (11,3) a napi termelés. Miközben a világ legnagyobb olajországainak termelése sorra új csúcsokat dönt, a befektetők a globális olajpiaci kereslet gyengülésétől tartanak, így október óta több mint 30 százalékkal zuhantak a világpiaci árak.
Az olajárak október eleje óta tartó esését azonban a Goldman szerint az eheti G20-csúcs megfordíthatja, mivel a bank szerint az alkalmat teremt egyebek mellett arra is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Mohamed bin Szalman szaúdi koronaherceg a nyersolaj-kitermelési politikáról egyeztessen.
Kedden délelőtt a Brent árfolyama közel másfél százalékkal gyengülve ismét 60 dollár alatt áll.
Ugyanekkor a WTI szpot jegyzése hasonló mértékben esik, így 51 dollár körül tartózkodik az árfolyam.