NRGreport
Menü

Már 2050-ig felszámolná az üvegházgáz-kibocsátást az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság 2050-re klímasemlegessé kívánja tenni Európa gazdaságát. A testület Tiszta bolygót mindenkinek címmel hosszú távú stratégiai jövőképet fogadott el, melyben 2050-ig vázolja fel azokat az intézkedéseket, amelyek modern, versenyképes és klímasemleges gazdaság megteremtését célozzák - közölte az uniós bizottság szerdán. A tagállamok nyolc különféle szcenárió közül választhatnak, amelyek a business-as-usual kibocsátáscsökkentéstől az emisszió nullára csökkentéséig terjednek. 

A stratégia bemutatja, hogyan tölthet be Európa vezető szerepet a klímasemlegesség terén a megvalósítható technológiai megoldásokba való befektetéssel, a polgárok szerepvállalásának elősegítésével, az olyan kulcsfontosságú területek, mint az iparpolitikát, a pénzügyeket és a kutatást érintő intézkedések összehangolásával. A kidolgozott stratégia, mely a jövőbeli klímasemlegesség biztosítását célzó intézkedéseket körvonalazza, csaknem az összes uniós szakpolitikai területet lefedi, és összhangban van a Párizsi Megállapodásban rögzített célkitűzéssel, miszerint a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését 2°C alatt kell tartani, illetve törekedni kell az 1,5°C-os emelkedés elérésére.

Az Euractiv által ismertetett stratégia keretében az uniós tagállamok nyolc különféle szcenárió közül választhatnak, amelyek a business-as-usual kibocsátáscsökkentéstől egészen az emisszió nullára csökkentéséig terjednek. A Párizsi Klímaegyezmény arra kötelezi az aláíró országokat, hogy 2020 végéig véglegesítsék a hosszú távú terveket.

Miguel Arias Canete éghajlatváltozásért és energiaügyért felelős biztos szerint a stratégia csak a kezdő pontját jelenti a hosszú távú tervezésnek, de a preferált opciót a 2050-re elérendő klímasemlegesség, vagyis az üvegházgáz-kibocsátás nullára csökkentése jelenti. A következő hónapoknak a szcenáriók részletes tanulmányozásáról kell szólnia szerinte. Az Európai Tanács 2018 márciusában bízta meg Canetet egy hosszú távú stratégia kidolgozásában, először pedig a december 13-i év végi csúcson alkothatnak ítéletet arról. Ezt követően az energiaügyi és környezetvédelmi miniszterek december 19-én, illetve 20-án tartandó ülésén határozhatják meg a stratégia jövőbeli sorsát.

Miután Lengyelország 2011-ban és 2012-ben is megvétózta a Bizottság korábbi terveit egy hosszú távú egységes klímapolitika kialakítására, a mostani stratégiába konkrét célszámok alig kerültek. Az EU jelenlegi kibocsátáscsökkentési célja 2030-ra 40 százalék az 1990-es szinthez képest, de a stratégia kidolgozása során a Bizottság 45 százalékos aránnyal tervezett, ami azt jelzi, az új szabályokkal a blokk vélhetően ezt a célt is teljesíti. Bizonyos európai parlamenti képviselők 55 százalékra emelnék a 2030-as célt, zöld szervezetek pedig a nulla emissziós célt már 2040-re előrehoznák.

A Bizottság becslése szerint az alapeseti forgatókönyvhöz képest az emisszió 2050-ig történő nullára csökkentése akár 400 milliárd hasznot is hozhat a közösségnek. A testület azonban nem számol a klímaváltozás okozta károk csökkentésével elérhető megtakarításokkal, márpedig ezek 1990 és 2016 között több mint 400 milliárd eurót tehettek ki.

Forrás: Portfolio