Elemzés   A rovat támogatója a MET Csoport

Súlyos hatással vannak a légkondicionálók a világ áramfogyasztására

NRGreport | 2018.12.04. 14:22

Vegyes jeleket adott hétfőn a globális energiaszektor: az olajpiac többé nem unalmas; a napenergia tovább terjed, de 2018 lehet az első év a boom kezdete óta, amikor a bővülés üteme lassul; a világ áramfogyasztása tovább nőt, amit elsősorban a feltörekvő országok iparosodása, valamint a klímaberendezések terjedése hajt; a szén-dioxid-kibocsátás pedig várhatóan rekord szintre emelkedik 2018-ban – mondta Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezető elemzője a Budapest Energy Summit című konferencián az IEA World Energy Outlook 2018 című kiadványát bemutatva. 

A jelentés további lényeges következtetései: 

→ Az energiaszektor teljes globális beruházási igénye 2040-ig 42,3 ezer milliárd dollár – ennek csak 30 százaléka kötődik közvetlenül a piachoz, 70 százaléka kormányzati megrendelés nyomán valósulhat meg.

→ A globális energiafogyasztás mintázata átalakult, a korábban jellemző állapot szerint az Egyesült Államok és az EU dominálta a fogyasztási listát, most már Kína vezet, és rohamtempóban jön fel India is.

→ A villamos energia szerepe, illetve az elektrifikáció kapcsán nagyon nagyok a várakozások (pl. e-mobilitás), azonban számos kérdés merül fel ennek kapcsán, pl. a fogyasztói igények kielégítése kapcsán.

→ A villamos energia szektorban a globális fogyasztást a feltörekvő országok iparosodása, valamint a klímaberendezések terjedése hajtja elsősorban.

→ A történelemben először, a világon villamos energia szolgáltatáshoz hozzá nem férő népesség száma 1 milliárd alá csökken.

→ A földgáz szerepe még annál is jobban felértékelődik, mint amit az IEA korábban várt, jelentős részben a kínai levegőminőség-javító erőfeszítéseknek köszönhetően.

→ A gázpiacon 2040-ben az LNG volumene már meg fogja haladni a vezetékes gázét.

2040-ig előre tekintve a fejlett és feltörekvő gazdaságok között továbbra is jelentős különbségek várhatók, akár a megújulók, akár a nukleáris energia, akár a fosszilis energiahordozók szerepét vizsgáljuk. A nukleáris energiával kapcsolatban elmondta, az politikai, pénzügyi, intézményi és egyéb nagy kihívásokkal néz szembe, ami a fejlett országokban mindenhol visszaszorulóban van, ugyanakkor a feltörekvőknél, különösen Kínában, valamint Oroszországban nőhet ezen forrás súlya. Míg a feltörekvő országokban sok helyen még csak nemrég kezdődött el a városiasodás, addig például az európai közműszektorban hatalmas átalakulás történt az elmúlt öt évben: már nem a minél nagyobb termelés a cél, hanem a rendszer menedzselése, a rugalmasság biztosítása és a fogyasztói igények minél teljesebb kiszolgálása képezi a vállalati stratégiák lényegét.

A globális áramfogyasztás bővülésével, illetve kilátásaival kapcsolatban elmondta, súlyosbítja a helyzetet, hogy a feltörekvő országok felemelkedő középosztályai többnyire meleg éghajlat alatt élnek, ahol a légkondicionálók iránti kereslet garantált bővülés előtt áll. Bár az e-mobilitás nagyobb sztorinak tűnik, az épületenergetika elektrifikációja nagyobb súlyú jelenség az IEA szerint. Ma még az elektromos autók piaca nem egy önfenntartó piac: ezt jelzi, hogy még a gazdag és környezettudatos államokban is visszaesik a vásárlások száma a kormányzati támogatás visszavágása után. A jelentősebb bővüléshez az infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen – hangsúlyozta. Általánosságban az akkumulátoros energiatárolásra vonatkozóan Varró azt mondta, az IEA optimista, de a villamos energia rendszer rugalmasságának jövőbeli biztosítását prognózisuk szerint nem egy, hanem több, egymást kiegészítő eszköz fogja megoldani.

A klímavédelmi erőfeszítéseket és az elektrifikációt össze kell hangolni, mert előfordulhat, hogy a növekvő áramkereslettel a tiszta termelő források nem tudnak lépést tartani, ez pedig a fosszilis termelés és a szén-dioxid-kibocsátás bővülésével járhat – mondta Varró. A Párizsi Klímaegyezmény céljának eléréséhez nagyjából a mai naptól csak alacsony karbonintenzitású energiatermelő egységeket kellene telepítünk. Ez azonban nem valószínű, már csak azért sem, mert ehhez például a légi közlekedést és teherszállítást is karbonszegény technológiára kellene átállítani, amihez pedig még nem is létezik a megfelelő technológia.

Ezen túl, a feltörekvő országokban még mindig tart a városiasodás, ami a városok építését is magába foglalja. Ennek óriási nyersanyagigényéhez olyan tetemes energiafelhasználás fűződik, amit az energiaátmenet, a dekarbonizáció még alig érintett meg, részben azért, mert a megfelelő alacsony karbonintenzitású technológiák még itt sem léteznek. Ennek kezeléséhez vélhetően újra elő kell venni és szerepet kell szánni olyan egyéb technológiáknak is, mint a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás – fűzte hozzá Varró László.

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.