NRGreport
Menü

Beárazott minket a brit szélerőművek rekordja

A történelmi pillanat - melyben az Egyesült Királyság és Magyarország energetikai szempontból ugyanazon a mezőn állt a pályán - elmúlt. Most az válik nyilvánvalóvá, hogy 2013 óta milyen nagy utat tettek meg a britek - hozzánk képest is. Jelképesnek tekinthető: a legújabb szélerőművüket direkt viharban kapcsolták rá a rendszerre, hogy lássák, bírja-e a strapát. Csúcsot döntöttek - olvasható a Napi.hu-n.

Ellenőrizték néhány napig a szakemberek, mielőtt hivatalosan is közölte a brit rendszerirányító (National Grid) - talán maguk sem hitték el, amit látnak - a szélenergia-ipar új szigetországi rekordját. Pedig november 28-án a szélparkok képesek voltak Nagy-Britannia villamos energia fogyasztási igényeinek 33 százalékát lefedni.

Nagyon messze van ez már attól a momentumtól, amikor 2013 tavaszán a brit energia- és klímaügyi miniszter arról tárgyalt Budapesten, hogy mehetnénk tovább együtt is. Ed Davey érvkészlete arra támaszkodott, hogy a két ország hasonló problémákkal küzd (úgy mint: elöregedő atomerőművek, nagy mennyiségű import gáz, szennyező szénerőművek, karcsú saját energiaforrás stb.) közösen gyorsabban találhatnánk megoldásokat - és többre juthatnánk. Semmi nem lett ebből az elképzelésből. Így viszont láthatóvá válik, hogy mit veszítettünk, s hogy hozzánk képest az Egyesült Királyság (amely minden szóba jöhető energiaforrást és termelési technológiát megmért, kipróbált és üzleti szempontból is mérlegre tett) hova jutott.

Ennek példájaként is olvasható a novemberi szélenergiás bombahír. Jellemző a britek alaposságára, hogy a bejelentés csak azt követően jelent meg a szaksajtóban, hogy a National Grid mellett az Egyesült Királyság szélerőműves és tengeri technológiákkal foglalkozó szervezete, a RenewableUK mellett a Drax Electric Insights (Drax) is visszaigazolta. A mérési adatok pedig egészen pontosan azt mutatták, hogy a tengerparti és tengeri szélerőmű parkok november 28-án 6.00-18.30 között 14,9 gigawattos (GW) új rekordot jelentő teljesítményszinten dolgoztak.

A korábbi csúcs (14,5 GW) megdöntése mellett a Drax szerint ez azt is jelentette, hogy az aznapi, reggeltől-estig tartó időszakban Nagy-Britannia villamosenergia-szükségletének egyharmadát szélenergiából biztosította.

Szén: K.O.

A hálózatirányító statisztikái szerint aznap összességében a szél 32,2 százalékot harapott ki az Egyesült Királyság áramtermelési tortájából, ezzel jóval meghaladva a 23,5 százalékig jutó földgázt, a 17,9 százalékot bevállalni tudó atomenergiát - és pláne: a 8,7 százalékig jutó szenet.

National Grid UK

Utóbbi "gyengélkedése" viszonylag új keletű: ahogyan azt a Napi.hu korábban részletesen megírta: 2010 óta az Egyesült Államokban a palagáz és a megújuló energiából termelők fokozatos térnyerése és piaci növekedése csökkentette le a szénerőművek kihasználtságát, 2015 óta pedig az Európai Unió egyre több tagállama jelentette be, hogy mikor vonják ki a szenet a rendszereikből.

Azt, hogy 2025-ben leáll az utolsó brit szénerőmű is, csak tavaly előtt jelentették be. Ám azután, hogy 2015-ben még a szigetország teljes villamosenergia-termelésének 22 százalékát szolgáltatta a szén, tavaly áprilisban viszont másfél évszázad után először - már arra is volt példa, hogy az Egyesült Királyságban egy egész napon át ne használjanak szenet a villamos energia termelés során.

E.On a partoknál

A Drax adatai szerint a szél egész múlt héten "söpört" a piacon, aminek nagyrészt ugyan a Diana névre keresztelt vihar okolható, de tény, hogy a szélturbinák hétnapos átlagos termelési szintje 8,4 GW-ot ért el, és rendszeresen elérte az ország villamosenergia-igényszintjének közel 32 százalékát. A kiugró eredményben azonban közrejátszhatott a sussexi partoknál sikeresen üzembe helyezett Rampion offshore szélfarmtevékenysége is. Ami így néz ki:

A projekt azé az E.ON-é, mely az elmúlt évtizedben mintegy 3 milliárd eurót fektetett be Nagy Britanniában különböző megújuló energiás projektekbe. A cég a Diana érkezését kifejezetten a 400 MW-os Rampion csúcsra járatási lehetőségeként kezelte. A német energetikai óriásnak az új szélparkkal együtt 1,2 GW szélerőművi kapacitása van az Egyesült Királyságban (ami a világban birtokolt kapacirtásainak ötöde!)

Emma Pinchbeck, a RenewableUK ügyvezető igazgatója azt is elmondta a rekord kapcsán, hogy az új offshore szélenergia költsége látványosan lecsökkent, "így most olcsóbb, mint az új gáz- és nukleáris projektek".

Az eredményhez az Anglia északnyugati partvidékétől 12 mérföldre épült Walney Extension is biztosan kellett. A hálózatnak szeptemberben átadott, összesen 695 MW kitermelésre képes rendszert a dán Orsted építette.

A Walney offshore szélfarm hat örökmozgója, forrás: geograph.org.uk

Hozzávetőlegesen húszezer focipályányi területen állították fel azt a 87 darab, egyenként 190 méter magas turbinát, amivel a Walney Extension jelenleg a legnagyobb tengeri szélerőmű-parknak számít. A gigantikus építkezést a brit kormány mintegy 500 millió fonttal (ami több mint 200 milliárd forint) támogatta.

Újra fújhat a szél itthon is?

A DLA Piper november végi, budapesti energetikai konferencián - melyről a Napi.hu a Meglepetés: fizetőssé válhat az ingyenes energiatárolás címmel részben már beszámolt - a magyar szélenergia termeléssel kapcsolatban elhangzott egy, akár biztatónak is vehető bejelentés. Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár a kormányzat energetika feladatairól szóló nyitóeladása végén azt mondta, hogy jövőre új megújuló energiás tendert írnak ki. Ennek előkészítése már meg is kezdődött - formailag azzal, hogy Palkovics László miniszter hivatalos levelet küldött Dorkota Lajos energiahivatali elnöknek, melyben felkérte, hogy a Hivatal készítse elő a tenderezési szabályokat.

A levél egyik érdekessége személyes jellegű: a hivatalos dokumentum a gyakorlatban (és valójában) azt jelenti, hogy Kaderják Péter (aki korábban az Energiahivatal első embere volt) közös munkára kérte fel ez ügyben a hatóság szakmai vezetőjeként dolgozó Grabner Péter alelnököt (akit az ezredfordulón éppen ő vett fel a szervezethez).

Ennél fontosabb azonban az a másik érdekesség, hogy a tendert nem kizárólag napelemekre készítik elő. Vagyis: az sem zárható ki, hogy újabb szélerőművek épülhessenek Magyarországon.

A hazai  szélerőmű-kapacitást (amely hivatalosan 329 MW, nem hivatalosan pedig ennél 5-6 megawattal több) eddig egyszer, a még 2006-ban kiosztott kvóták alapján építették be a villamos energia rendszerbe. Az utolsó szélturbinát Magyarországon 2011-ben kapcsolták be, azóta az iparág szakmai szövetsége (MSZIT) által hivatalosan kiadott adat szerint a hazai szélerőművek megközelítőleg 5,8 milliárd kilowattóra (kWh) szélenergiát "fújtak" a hazai áramhálózatba, és ezzel több mint 2,1 millió tonna szén-dioxid légkörbe jutását váltották ki.

Az elmúlt évtizedben a kapacitásbővítés ha szóba is került, az egymást követő kormányok inkább jegelték a további szélfarmok építésének engedélyezését. Sőt: 2016 októberében az Országgyűlés - Lázár János egykori kancelláriaminiszter előterjesztésére - olyan törvénymódosítást fogadott el, mely szerint "a szélenergiának nincs helye a magyar energiarendszerben". Áder János köztársasági elnök visszadobtaugyan ezt a javaslatot, de a parlament azt végül lényegi változások nélkül  ismét megszavazta.

Azóta azonban nem csak a politikai-energiapolitikai széljárás változott meg kissé: a rendszerirányító (Mavir) szakemberei informálisan rendre felemlegetik, hogy a rendelet után néhány hónappal, egy szokatlanul hideg téli hétvégén a hálózatról elfogyó tartalékok rendszerirányítási krízishez közeli helyzetet idéztek elő. Már-már az elsötétítés-lekapcsolás sorrendje is előkerült, amikor csak annak köszönhetően, mert az országban intenzívebben kezdett fújni a szél, a szélerőművek feloldották a szorult helyzetet.

A 2019-re ígért új megújuló energiás tender fókusza egyelőre ugyan a napelemen látszik, de több iparági forrásból hallottuk: érkeztek olyan jelzések a kormányzat felé, hogy érdemes volna talán újragondolni a szél ügyét is, mert egy új tenderre "komoly méretű termelési kapacitás rendszerbe építésére" is lenne érdeklődő, befektető.

Forrás: Napi.hu