A szerb állami gázmonopólium, a Srbijagas öt banktól összesen 70 millió eurós kölcsönt vesz fel a Török Áramlat szerbiai vezetékszakaszának megépítésére. Szerbiai sajtóértesülések szerint a SocGen helyi ága, a Komercijalna Banka, a Banka Postanska Stedionica és az OTP Bank Serbia 10-10 millió euróval száll be, míg a Vojvodjanska Banka kölcsönzi a fennmaradó 30 millió eurót. Dusan Bulatovic, a Srbijagas vezetője szerint a munka 2019 márciusában indulhat Szerbiában. A társaság még októberben közölte, hogy a következő öt évben 3 milliárd eurót fordít az ország gázvezeték-hálózatának fejlesztésére, nagyrészt a bolgár és magyar rendszerrel való összeköttetés megteremtésére, amelyek a Török Áramlatnak fontos részeit képeznék.
Közben azonban a szomszédos Bulgáriában az ellenzéki Democratic Bulgaria felszólította a kormányt, semmilyen, a Török Áramlattal kapcsolatos szerződést ne írjon alá, amíg a projekt költségplafonja nincs meghatározva. A bolgár parlament decemberben adta meg a felhatalmazást az állami Bulgartransgaz átviteli rendszerirányítónak, hogy írja ki a területén áthaladó 484 kilométeres vezetékszakasz építéséhez szükséges tendereket. A munka becsült költsége 1,4 milliárd euró, a bolgár ellenzék szerint azonban nincs rá garancia, hogy a projekt költségei nem fogják ezt átlépni, ahogyan arra sem, hogy a beruházás összességében hasznot hoz majd az országnak. Temenuzhka Petkova energiaügyi miniszter szerint a projekt 20 év alatt 2,2 milliárd euró profitot termel az országnak.
Az orosz gázellátástól való függőséget növelő hatása miatt az Európai Bizottság nem támogatja a projektet, és az Egyesült Államok is igyekszik nyomást gyakorolni az európai országokra a gázellátás diverzifikálása és az orosz gázfüggőség csökkentése érdekében, elsősorban az Északi Áramlat 2, de a Török Áramlat projekt kapcsán is.
Az orosz gázt Délkelet-Európába szállító Török Áramlat második ágának nyomvonala szinte megegyezik a korábban a szintén az orosz Gazprom által tervezett Déli Áramlatéval, annál azonban jóval kisebb kapacitású lesz. Vlagyimir Putyin először 2014 decemberében ejtett szót a Török Áramlat terveiről, miután a Déli Áramlat projekt meghiúsult, az Obama-adminisztráció jelentős nyomására és Európai Bizottság ellenállása miatt, amelyek Bulgáriát és a többi országot az orosz tervek elutasítására presszionálták. Így 2014 júniusában Plamen Oresarszki akkori bolgár miniszterelnök bejelentette, felfüggesztik a vezeték építési munkálatait.
Háttér
A Déli Áramlat gázvezeték éves kapacitása 63 milliárd köbméter lett volna, míg a Török Áramlat projekt keretében két vezeték épül meg, az egyik Törökország, a többi a délkelet-európai országok ellátását fogja szolgálni, az ágak egyenként évi 15,75 milliárd köbméteres kapacitásúak lesznek. Teljes hossza 1800 kilométer lesz, amelyből mintegy 930 kilométernyi hosszan a Fekete-tenger fenekén halad a vezeték; a vezeték első, Törökország ellátását szolgáló ága már csaknem elkészült.
Amint arról a Portfolio beszámolt, a Gazprom novemberben döntött arról, hogy a Török Áramlat vezeték második ága Törökország felől Bulgárián és Szerbián keresztül Magyarországra és Szlovákiába is elér majd 2021/22-től. Bulgáriába és Szerbiába 2020-től, Magyarországra pedig 2021-től érkezhet orosz gáz az új útvonalon, az ukrán tranzitútvonal kiváltása pedig 2022-től válik lehetővé ezáltal. A Kommerszant értesülései szerint a Gazprom által az egyes országokkal aláírt szállítási szerződések értelmében Magyarország évente 4,7 milliárd köbméter gázt kap majd a vezetéken keresztül, míg Bulgáriába 4,8, Szerbiába 2, Szlovákiába 4,3, Ausztriába pedig 3,8 milliárd köbméter érkezhet 2022 októberétől.
NRGreport
