NRGreport
Menü

Küszöbön a napelemtenderek

Az innováción alapuló gazdasági növekedés és ösztönzők sora segíti a klímacélok elérését Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár szerint.

"Magyarország készülő energetikai és klímastratégiája az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának 40 százalékos csökkentését jelölheti meg 2030-ra 1990-es bázison, míg a megújuló energia végső felhasználásból való részesedése a tervezet szerint 20 százalékra nő" – mondta a Világgazdaságnak Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár. A 2011-ben megfogalmazott stratégia új változatának jövő nyár végére kell elkészülnie, a két terület közös cselekvési terve 2019 végére áll össze.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára a klímavédelmi intézkedésekre vonatkozó ellenzéki kételyekre reagálva lapunknak leszögezte:

Magyarország – tehát nemcsak a kormány, hanem az önkormányzatok, a vállalatok és a lakosság – európai összevetésben is kiemelendő eredményt ért el az egy főre jutó hazai szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében.

Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár
Fotó: Kallus György

A stratégia szerint az ÜHG visszafogásának fő területe az energiafelhasználás mérséklése, a megújuló energiaforrások hasznosításának növelése és a közlekedés zöldítése. Mindezt az innovációra támaszkodó, dinamikus gazdasági növekedés fenntartása mellett kell végrehajtani – mutatott rá Kaderják Péter. Az e téren kínálkozó lehetőségek felmérésére már létrejött az ITM-ben az Energetikai Innovációs Tanács, amely hét munkacsoporttal működik. Az ÜHG-t érintő intézkedések között lakossági oldalon értékes ösztönző a Magyar Fejelsztési Bank nulla százalék kamatozású, 20 éves futamidejű energiahatékonysági hitele, amelyet felértékel a kamatok emelkedése is. A vállalati szférában már jól működik az energiahatékonysági eredményekhez kötött társaságiadó-kedvezmény. A kkv-k számára a Ginop 4-es programon belül 2019 első felétől elérhető támogatás a napenergia felhasználásával történő energiaigény-mérséklést ösztönzi majd.

Végül a nagyvállalatokat és az erőműveket az is a környezetkímélőbb és hatékonyabb tevékenység felé tereli, hogy tavaly 5 euróról 20 euróra nőtt az ÜHG-kibocsátás után fizetendő kvóta ára.

Lökést kap az energiastratégia másik kiemelt célkitűzése, a megújulók részarányának növelése is. Bár az elmúlt három-négy évben évről évre megduplázódtak a megújuló alapú – alapvetően fotovoltaikus – hazai beépített kapacitások, a területnek újabb lendületet adhat, hogy 2019 elején megjelennek az első kapacitástenderek a METÁR (megújuló támogatási rendszer) ke­retében. Ezek a fél megawattosnál nagyobb létesítményekre vonatkoznak, a kisebbek nem engedélykötelesek.

A kormány az ITM feladatául szabta egy új árampiaci jövőkép felvázolását is. Ennek részeként az államtitkárság a jövő év elején szakmai vitát szervez olyan kérdésekről, mint az új gázüzemű erőművek üzembe helyezésének szükségessége, az erőművi kapacitáspiac létrehozása, vagy az energiatárolás életképes módjai.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja