Vállalatok

Indul a csoda: a világ egyik legszegényebb állama lehet hamarosan a leggazdagabb

NRGreport | 2019.01.04. 09:56

Texasi befektetők kilenc éve találtak a kelet-afrikai Mozambik partjainál ígéretes földgázmezőket. A kitermelés idén indul, négy-öt év múlva ér a csúcsra, és onnan akár száz évig is a világ vezető gázexportőrévé válhat a ma még nagyon szegény állam. Érthető módon óriási a tolongás.

Az elmúlt évtizedekben már sokszor láttuk a csodát. Egy szegény, előnytelen földrajzi adottságokkal rendelkező állam szénhidrogént talál – ahogy Szaúd-Arábia és Kuvait olajat vagy Katar és Norvégia földgázt –, és hamarosan a világ legtehetősebb államainak egyikévé válik. Ez aztán alaposan megváltoztat mindent. Mint a svédek önironikus viccében: mi volt Svédország nemzeti gyásznapja? Az a nap, amikor Norvégia megtalálta a földgázvagyonát.

És valóban, a szomszédok általában csak irigykedve nézik, ahogy hirtelen kilő egy szénhidrogént lelő állam, és másnaptól mesés forrásaik lesznek oktatásra, egészségügyre, szociális ellátásra, sportra, kultúrára, iparra. Ha jól sáfárkodnak a kinccsel, ez vár mostantól Mozambikra is.

Van honnan fejlődni

Mozambik ma a világ egyik legszegényebb állama, 25 millióan lakják, de a GDP-je csak 25 milliárd dollár, vagyis mi, magyarok, a 10 millió alatti létszámunkkal és a 130 milliárd dolláros GDP-nkkel kb. 13-szor vagyunk gazdagabbak.

A portugál gyarmati sorból a hetvenes években függetlenedett országban rengeteg népcsoport él, és bár a portugál máig a leginkább beszélt nyelv, ebben a kelet-afrikai országban olyan hivatalos nyelvek is vannak – például a majuva vagy a szena –, amelyekről jó esetben soha nem hallott az olvasó.


Mozambiki cionisták

Külön érdekessége az afrikai országnak, hogy a lakosság 15 százaléka cionista, amely nevével ellentétben nem a zsidó állammal foglalatoskodó közösség, hanem egy népszerű afrikai független egyház.

A nevét onnan kapta, hogy az amerikai alapító atya, az Illinois-ban található Zion nevű településen alapította egyházát. Igaz, a névhasonlóság annyiban valóban kötődik Izraelhez, hogy a Chicagóhoz közeli városka a jeruzsálemi Sion hegyéről kapta a nevét.


És akkor jöjjön a Kánaán

De a Zambézi folyó által keresztülszelt tengerparti ország legnagyobb egyedisége mégsem ez, hanem hogy Mozambik jó eséllyel rettentő gazdag lesz, és a szemünk előtt játszódhat le ez az átalakulás.

Mint azt 2010 óta lehet sejteni, hihetetlen mennyiségű szénhidrogén található Mozambik alatt, elsősorban a közeli mélytengerekben, amely mennyiséget vélhetően LNG-projektek (vagyis cseppfolyósított és tankereken exportált gáz) keretében fogják Dél-Kelet-Ázsiába és Európába szállítani. A ma globálisan is 400 milliárd köbméteres LNG-piac egynegyedét, vagyis évi 100 milliárd köbmétert tehet ki a mozambiki export, illetve a sokkal kisebb helyi felhasználás, mert a mozambiki kormány előrelátóan helyi ipart is telepítene a nyersanyagra, és a helyi fogyasztás modernizálását is előnyben részesítené.

Mindenki megérkezett

A térség csúcsragadozója egy texasi vállalat, az Anadarko Petroleum, az ő munkatársai fedezték fel ugyanis a gázvagyont. Nem egy kicsi cégről van szó, fúrnak ők mindenfelé, de főleg Észak-Amerikában, Alaszka környékén, a Mexikói-öbölben és Afrikában (Algériában, Ghánában és Mozambikban). Rajtuk kívül azonban már annyian bejelentkeztek a projektekre, hogy túlzás nélkül állítható, itt van a világ szénhidrogéniparának színe-java.

A dél-afrikai Sasol régóta itt van, Mozambik jelenlegi földgáz-kitermelését ő üzemelteti, amit egy 800 kilométeres csővezetéken szállít Dél-Afrikába. Gyorsan ébredt az olasz ENI, illetve az amerikai Exxon, de azóta megjelent már a katari Qatar Petroleum, a brit Delonex Energy, a japán Mitsui, az indiai ONGC Videsh és a dél-koreai Samsung, és mellettük még vagy harminc cég, tényleg lehetetlen mindenkit megnevezni.

Mint öt Paks 2

A három-négy nagy elkülönülő blokkban induló fejlesztéseknek az idén már kitermelés lehet az eredményük, de az érdemi szállítási kapacitás 2023-ra fejlődik ki. Az összesen mintegy 55 milliárd dollárnyi (öt Paks 2-nyi) beruházásoknál voltak csúszások, de már javában épülnek a különböző fúrási kapacitások (tengeri kutak és kiszolgálók), a gázcseppfolyósítók és mindenféle csővezetékek.

Ipari kikötő a Mozambik partjainál fekvő Beira városábanIpari kikötő a Mozambik partjainál fekvő Beira városában

Fotó: Gianluigi Guercia / AFP

A gázra már bőven vannak vevők is, így a francia EDF, a japán Tokyo Gas és a brit Centrica, amelyek már 15-20 éves kontingenseket kötöttek le. Sőt, bizonyos helyi tervekkel már az is felmerült, hogy Mozambik már több gázt adott el, mint amennyit felszínre tudott hozni.

Ha esetleg ebből támadnak is majd kellemetlenségek, az LNG elképesztő nagy üzlet lehet, elsősorban a gázforrásokkal kevésbé ellátott, de nagy iparral és fizetőképes vevőkkel rendelkező Délkelet-Ázsia vásárlásai miatt. Belőlük lett hipergazdag a jelen legnagyobb LNG-exportőre, Katar is, de a kis állam LNG-eladásai most nem is olyan egyszerűek a szaúdi blokád miatt.

Az LNG azonban akkora üzlet, hogy például a Szibériából induló tankerek igényei miatt ma már egy tucat jégtörő tanker is hasít a világ tengerein. Nem olcsó készülékek, de még így is megéri. Az LNG amúgy az anyagveszteség (párolgás) miatt sokkal gazdaságosabban szállítható közelről, mint nagyobb távolságokról.

Kockázatok mindig vannak

Kérdés persze mindig van, hiszen ha nem is tombol, de azért jelen van a muszlim szélsőségesség Mozambikban is. Más államokhoz képest kevés a merénylet, de egy nyugodt kitermelési helyhez képest azért így is sok, 2018-ban mintegy három tucat áldozatot követeltek a merényletek. Ezek elsősorban az északi, Tanzániával határos Cabo Delgado elnevezésű tartományt érintették. Nem ez a rész a kitermelés központja, de itt is vannak projektek, ahogyan egyes fúrásoknak maga Tanzánia is haszonélvezője lehet majd.

Csak okosan!

A másik örök kockázat az elherdálás. Mozambik igyekszik jól gazdálkodni a gázvagyonnal, a helyi állami olajvállalat, vagyis az Empresa Nacional de Hidrocarbonetos (ENH) képviseli a mozambiki kormányt a különböző projektekben. A törvény előírja, hogy az ENH minden kutatásban és kitermelésben részt vesz.

Emellett az állam mindenféle gigantikus stratégiai tervet is elindított, kikötőfejlesztéseket, urbanizációt, a háztartások energiaellátásának fejlesztését, országon belüli csővezeték-építéseket. A kormány például kiírt egy pályázatot a gázvagyont hasznosító, munkahelyeket teremtő és mozambiki exportot létesítő projektekre, így fog a világ egyik legnagyobb műtrágyacége, a norvég Yara International 1,2-1,3 millió tonna éves kapacitású műtrágyagyárat építeni, amely segítheti majd a mezőgazdasági termelést. A Royal Dutch Shell helyben finomít majd jó minőségű üzemanyagokat, dízelt, benzint és kerozint. Egy kenyai csoport, a GLA pedig nagy teljesítményű erőművet épít.

Így talán elkerülhető a világban csak „holland betegségként” emlegetett kórisme. A fogalmat 1977-ben a The Economist vezette be, és onnan ered, hogy a hetvenes években Hollandia földgázmezőkre lelt, és utána évekre lemaradt az egyéb ipar és szolgáltatás fejlesztésében.

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.