A BKV még 2018 nyarán írt ki tendert az idei villamos-energia beszerzésére, eredményt azonban csak decemberben hirdettek. A pályázaton Elmű-Émász Energiakereskedő Kft. lett a befutó, amellyel 2018 utolsó napjaiban szerződött le a BKV.
A megállapodás értelmében az energiaszolgáltató legalább 244 gigawattórányi villamos energiát biztosít az idén a fővárosi társaságnak. A végső mennyiség azonban még ezt is jelentősen meghaladja, a szerződés értelmében ugyanis felfelé 15 százalékkal el lehet térni a rögzített számtól. Ez annyira sok áram, hogy a lakosság teljes fogyasztásával is összevethető: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint 2018-ban a háztartások havi fogyasztása 800 és 1100 gigawattóra között volt.
A BKV által vásárolt hatalmas árammennyiség nagy része nyilván a járművek, az autó- és trolibuszok, villamosok, illetve a metrók üzemeltetéséhez van szükség, de a fővárosi cég ezen a tenderen szerezte be a különböző ingatlanjai fenntartásához szükséges villamosenergiát is. A szerződés szerint összesen 502 felhasználási helyet kell ellátnia az Elműnek.
Bár elsőre logikusnak tűnne, hogy a nagy mennyiségért az elég egyedi feltételek ellenére is komoly kedvezményeket kap a közlekedési vállalat, a lakossági árakhoz viszonyítva azonban ez egyáltalán nincs így.
A BKV 25,79 forintot fizet egy kilowattóra áramért.
Ez ráadásul csak az energiadíj, azaz nem tartalmazza rendszerhasználati díjakat, az áfát, a jövedéki adót és az egyéb kiegészítő díjtételeket sem, holott a lakosság esetében ezek összértéke az alap energiadíjat is meghaladja.*
A közel 26 forintos árból némi kedvezményt még kaphat a BKV, de csak akkor, ha jól sikerült megbecsülni a tervezett fogyasztást. Ha közlekedési társaság tényleges felhasználása a tervezetthez képest plusz-mínusz 5 százalékos sávban marad, akkor a vállalat úgynevezett jóteljesítési prémiumra jogosult, ami kilowattóránként 1,5 forint.
Az ár azonban még így is sokkal magasabb, mint a lakossági. Az Elmű – különböző sajátosságoktól függően –14-15 forintot kér egy kilowattóraként a háztartásoktól, azaz alig több mint feleannyit, mint a BKV-tól.
Utóbbi azonban egy mesterséges ár, amit a rezsicsökkentés során jóval a piaci alatt határoztak meg törvényileg. Ráadásul a lakosságot kiszolgáló úgynevezett egyetemes szolgáltatók kifejezetten olcsón kapják a háztartásoknak továbbadott áramot az állami MVM-től. Ezzel szemben a szabadpiacon, ahol a vállalatok vásárolják a villamos energiát szerződésenként is nagyon eltérőek lehetnek a feltételek, és így az ár is, amiben a felek megegyeznek.
* Magában a szerződésben csak az energiadíj szerepel, a pontos árat a szerződés mellékletei tartalmazzák, amiket viszont nem töltöttek fel az erre hívatott adatbázisba.
NRGreport
