Az európai végső energiafogyasztás mintegy felét a fűtés és melegvíz-előállítás teszi ki, amelynek a nagy többségét (82%-át) továbbra is fosszilis tüzelők – az olaj, a földgáz és a szén – fedezik. Ebből következően drámai mértékben lehetne csökkenteni az európai háztartások energiafelhasználásából eredő szén-dioxid-kibocsátást az olaj- és gázkazánok betiltásával. A dekarbonizáció lehetőségeit feltárni hivatott stratégia (Heat Roadmap Europe) készítői igyekeznek egy olyan tervet vázolni, amelynek megvalósításával a háztartások fűtését és hűtését teljesen üvegházgáz-kibocsátás mentessé, vagyis klímasemlegessé lehetne tenni.
Az Euractiv által az Aalborg University kutatójával készített interjú legérdekesebb pontjai, illetve Brian vad Mathiesen legérdekesebb állításai:
→ A napelemes rendszerek és hőszivattyúk ugyanúgy elérhetetlenek a legtöbb ember számára, mint az alternatív meghajtású autók.
→ Az Európai Unióban található háztartások legkevesebb 50-70 százalékának fűtését az olaj és gáz helyett és azoknál jóval olcsóbban lehetne megoldani távfűtéssel és egyéb infrastrukturális fejlesztésekkel, például napkollektorok vagy termálvíz fokozott alkalmazásával.
→ Az EU 2050-es klímastratégiájának magába kellene foglalnia az olaj- és gázkazánok kivezetését is: a javaslat szerint új gázkazánok telepítését legkésőbb 2030-ig lehetne engedélyeztetni.
→ A legtöbb EU-tagország ugyanakkor jelenleg a gázfelhasználás bővítését, nem csökkentését tervezi.
→ Miközben az EU jelenleg csak a határkeresztező gáz- és villamosenergia-hálózati fejlesztéseket támogatja, elegendő hulladékhő áll rendelkezésre a teljes európai épületállomány fűtűséhez is.
Az interjúban a szakember számos más kérdés mellett nem számol a lakossági szilárd tüzeléssel sem, ami jellemzően a fa- és hulladékégetést jelenti, és ami sokak számára az egyetlen elérhető fűtési és vízmelegítési lehetőséget jelenti. Ez a fűtési mód a földgázhoz képest jóval szennyezőbb a légkör, a környezet és az emberi egészség tekintetében egyaránt. Míg Nyugat-Európában ez a fűtési mód már alig van jelen, Kelet-Európában, így Magyarországon is a társadalom jelentős része él vele: Magyarországon több százezer háztartás, a rezsicsökkentést igénylők száma alapján legalább 372 ezer háztartás fűt fával. Félő, hogy a gázkazánok esetleges kivezetésének – amennyiben nem járna együtt a tiszta források általánosan elérhetővé tételével – óhatatlanul a céllal részben ellenkező hatása lenne, és az új megoldásokhoz hozzá nem férő számos háztartást a szilárd tüzelés felé terelne. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy egyelőre még semmilyen, a gázkazánok betiltására vonatkozó hivatalos döntés nem született, és erre a közeljövőben sincs nagy esély.
NRGreport
