NRGreport
Menü

Megújuló energia: sosem látott változás készül

Erdőtelepítésekre, illetve csak zöld energiára épülő rendszerekre van szüksége az emberiségnek a klímapolitikai céljai megmentése érdekében – állítja egy friss nemzetközi kutatás. Egy másik pedig azt, hogy a megújuló energia térnyerése átrajzolja a világ geopolitikai térképét.

Izgalmas összehasonlítást készített a Napi.hu, melyet alább olvashat.

Áttérés a teljesen tiszta energiával működő világra és a természetes éghajlati megoldások megvalósítása - egy frissen publikált tudományos kutatás szerint e két tétel együttesen jelenti a kizárólagos megoldást arra, hogy az emberiség megakadályozza az éghajlatváltozást, és a kritikus szint alatt tarthassa a globális felmelegedés szintjét.

Az először a Phys.org tudományos portálon megjelent összefoglaló szerint új klímamodellt dolgozott ki a globális éghajlati válság megoldására a Sydney-i Műszaki Egyetem kutatócsoportja a Melbourne-i Egyetemmel és az energetikai kutatások központjául is szolgáló Német Repülési Központ (DLR - Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt eV). A kutatók azt állítják, hogy sikerült elkészíteniük a történelem eddigi legmodernebb energia-modelljét, mely ráadásul a korábbi, a technológia fejlődésére épített "negatív emissziós" - lásd keretes írásunkat - hipotézisekre építkező elképzelésekkel szemben a természet kínálta megoldásokat használja.

"Nem tudjuk teljes mértékben megjósolni a jövőt, de a fejlett modellezés lehetővé teszi számunkra, hogy elkészítsük a legjobb forgatókönyveket a 21. században alkalmazható, globális energia-rendszer létrehozásához" - mondta korábban Dr. Sven Teske, a Sydney-i egyetem fenntartható jövőt kutató intézetének (Institute for Sustainable Futures) kutatási igazgatója.


Kibocsátás-csökkentés nélkül nem megy

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASA) tavaly februárban szintén kiadott egy jelentést, melyben azt foglalta össze, hogy a párizsi klímacsúcson tett felajánlások miért nem elégségesek a kitűzött cél elérésére(arra, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése maradjon 2 Celsius-fok alatt - az ipari forradalom előtti időszakhoz képest). A tanulmány azonban azt is elemezte, milyen és mekkora lehetőségek vannak az ismert szén-dioxid-tárolási és negatív emissziós technológiákban. Utóbbiak között az energetikai célú biomassza-hasznosítás a legismertebb, de előkerültek a CO2-leválasztási, illetve tárolási technológiák mellett az óceánok szén-dioxid-elnyelő képességének "felskálázása" és a szénmegkötő mezőgazdasági tevékenység erősítése, továbbá az erdősítés-újraerdősítés fontossága is. Az EASA azonban óva intett attól, hogy az EU túlzott optimizmust tápláljon a csak a negatív emissziós technológiákból levezethető sikerek iránt, mivel e "technológiákra támaszkodni a hatékony kibocsátás-csökkentés helyett súlyos következményekkel járhat az eljövendő generációk számára".


Az új, globális modellel a készítői szerint lehetséges a párizsi klímacsúcson vállalt, szükséges kibocsátás-csökkentések elérése, és ehhez alapvetően két dologra van szükség. Az egyik, hogy a világnak 100 százalékban át kell állnia 2050-ig a megújuló energiára épülő energiarendszerre, a másik pedig az, hogy helyre kell állítani az erdők és más megrongált, elpusztított természetes ökoszisztémák "státuszát". E drasztikus klíma-rehabilitációs intézkedések lehetővé tennék, hogy egyetlen generáción belül a légkörből (a növényekbe és a talajba felszívódva) 2050-ig kivonódjon mintegy 400 gigatonna (Gt) - vagyis: 4 00000000000 tonna! - CO2, mely történelmi léptékben mérve pillanatokon belül megteremtené a negatív kibocsátási mérleg lehetőségét.

"Mindez jó esélyt ad a világnak arra, hogy az másfél Celsius-fokos hőmérsékletnövekedési limit alatt maradjon" - mondta Malte Meinshausen kutató.

Az Egy Föld klímamodellje egyébként Leonardo Di Caprio klímakutatásokra létrehozott alapítványában végzett munka eredménye. És mielőtt erre bárki is legyintene, érdemes gyorsan hozzátenni: a napokban a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA - International Renewable Energy Agency) - kicsit más megközelítésben ugyan -, de nagyon is hasonló prognózist adott ki.

Új világ jön

Az "Új világ: az energiaátalakítás geopolitikája" című jelentés megállapítja, hogy a világban zajló, a megújuló energiaforrásokra való átállást eredményező energiaátmenet új győztesekre és vesztesekre fogja felosztani a Földet. A szervezet január elején, Abu Dhabiban tartott negyedik közgyűlésén tette közzé a megújuló energia globális terjeszkedésének geopolitikai hatásairól szóló jelentését. A tudósok tíz hónapig dolgoztak a dokumentumon, Norvégia, Németország és az Egyesült Arab Emírségek kormányainak, valamint olyan energetikai cégeknek a támogatásával, mint az Enel, a Total, a Statnett és az Engie .

Ennek bemutatása kapcsán az IRENA főigazgatója, Adnan Z. Amin a szén, az olaj és a gáz csökkenő jelentősége mellett arról beszélt, hogy akinek az átmenetet nem sikerül megfelelően kezelnie, bajba kerülnek. "Hacsak nincs válasz-stratégiád a körülötted lévő változásokra, bajban leszel" - mondta Amin, hozzátéve, hogy azok az országok, iparágak, politikai és gazdasági struktúrák, amelyek nem tudják a változást lereagálni, működési zavarokra kell készüljenek, "melyek nagy problémákat okoznak."

A közel 100 oldalas jelentés afféle háttér-dokumentumként szolgál annak megértéséhez, hogy a megújuló energiaforrások globális térnyerése és terjedése hogyan rajzolja át a fosszilis üzemanyagok által az előző évszázadra kialakult, és a közelmúltig megmásíthatatlannak gondolt erőviszonyokat a világban.

A jelentés alapállítása az, hogy az energia ágazatban már zajló változások átalakítják a gazdaságokat, majd a társadalom alapvető strukturális változásaihoz vezetnek. Egyes államok - mint Kína - befolyása annak következtében nő szinte folyamatosan, hogy jelentős méretű és volumenű megújuló energiás technológiát kezelnek, fejlesztenek és gyártanak a világ országai, cégei számára is. Ezzel szemben azok az államok, amelyek nagymértékben támaszkodnak a fosszilis tüzelőanyagok exportjára, és nem alkalmazkodnak az energiaátmenethez, a befolyásuk kockázatossá válásával lesznek kénytelenek szembenézni.

Mivel az országok többsége képessé válhat az energiafüggetlenség elérésére, az energiaellátás nem lesz többé függésben tartó, gyarmatpolitikai eszköz, és az energiával kapcsolatos, országok közti konfliktusok száma is valószínűleg csökkenni tud majd. Az energiafüggetlenség eredményeként az egyes országok a korábbinál gyorsabb fejlődésben és nagyobb biztonságban élhetnek. A jelentés szerint azonban, bár az átmeneti időszak is járhat jelentős mértékben kiaknázható előnyökkel (munkahelyteremtés, fenntarthatóság és méltányosabb szociális és fogyasztói rendszer előmozdítására nyílik meg a terep), ehhez a váltásra kényszerülő országoknak stratégiákat kell kidolgozniuk az átmeneti időszak feladatainak megoldására.

Eközben Magyarországon

Magyarország, mint jelentős mértékben energiafüggő ország, mindkét jelentés felől nézve a "kiemelten érintett" kategóriába sorolható. Az Eurostat adataiból dolgozó KSH statisztikája szerint 2016-ban Magyarország energiafüggősége 55,6 százalékos volt. Ez magasabb értéket a rendszerváltás óta csak 2002 és 2010 között mértek. A nemzeti energiastratégia ezért is, de azért is drasztikus újragondolásra szorul, mert a kormány 2011 óta érdemben nem változtatott rajta.

Mint az a Napi.hu már tavaly novemberben megírta: az energetikai stratégiaalkotásra és a klímapolitika kidolgozására az Innovációs és Technológiai Minisztériumba (ITM) államtitkárnak beülő Kaderják Péter - aki korábban az Energiahivatal, majd a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont első számú vezetője is volt - több lényeges és új indikátort is megnevezett (ellátási rendszer erősítése, az energiaszektor klímabarát átalakítása, energetikai innovációk felfuttatása stb.) egy szakmai konferencián. Az nem pusztán opció, hanem törvényszerűség, hogy újraírás alatt lévő energiastratégiának reagálnia kell a megváltozott helyzetre.


Szégyenletes teljesítmény

Az Eustat 2018 szeptemberében közzétett adatai szerint az EU-ban 2016-ban a megújuló energiaforrásokból termelt energia részaránya 29,6 százalékig jutott. Magyarország - egyébként Luxemburggal megegyezős - 7 százalékos teljesítménye nem csak azért szégyellni való, mert kilométerekkel jár előttünk Ausztria (73 százalék) Svédország (65 százalék) vagy Dánia (54 százalék), hanem mert a saját régiónk tagországai is többszörösen leköröztek bennünket. Az pedig még ezt a sereghajtó státuszt is aláhúzza, hogy miközben Németországban már évekkel ezelőtt előfordult, hogy rövid időre ugyan, de pusztán a megújuló energiából dolgozó erőművekkel fedték le az ország áramszükségletét, az Unió legalacsonyabb zöldenergiás felhasználási arányát (2020-ig 14,5 százalékot) bevállaló Magyarország pusztán statisztikai adattupírozással, a feltételezhetően ellopott tűzifát is ide számolva tudta azt megugrani. 2020-tól ezt a kiskaput Brüsszelben bezárják. Egyelőre nem ismert, hogy a jelenleg, papír szerint építés-megvalósítás alatt álló, a még 2016 végégig kiadott, több mint 2000 megawatt naperőművi kapacitásból végül mennyi épül majd meg. Így az sem tudható most, hogy mindez az ország EU-s vállalásában mennyit kozmetikázhat. De ha meglesz a limit, akkor sem lesz érdemes hátradőlni: tavaly novemberben az Európai Parlamentben elfogadott energiaunió csomagjaaz eredetileg vállalt 27 százalékról 32 százalékra emelte az elérendő megújuló energiás részarányt 2030-ig.


Korábban, szintén a Napi.hu-n megjelent cikkekből kiolvashatóvá válik, hogy a szénerőművek amerikaieurópai és hazai sorsa egyáltalán nem független a fent felvázolt globális átalakulástól. Ahogyan az sem az, hogy az állami tulajdonú Nemzeti Közműszolgáltató a saját, dél-magyarországi villamos energia hálózatára (a tömegesen megjelent napelemes rendszerek termelése miatt) kénytelen a hálózati szolgáltatást stabilizáló energiatároló rendszereket telepíteni. A kör bezárul, a következményei mostantól láthatóvá is válnak.

Forrás: Napi.hu