NRGreport
Menü

Minden korábbinál izgalmasabb éve lehet 2019 a napenergiának - Itt a top 10 trend

Fenntarthatóság | Major András | 2019-01-28 07:55

Az idei évben folytatódhat a napenergia világhódítása, köszönhetően elsősorban a technológiai fejlődésnek, a költségek további csökkenésének, valamint a fenntartható energiatermelésre vonatkozó szabályozások terjedésének. Az újonnan telepített kapacitások minden korábbit meghaladhatnak, azonban 2019 vízválasztó lehet a megaprojektek kilátásait illetően. A Wood Mackenzie jelentése alapján összeszedtük, mi lehet a globális fotovoltaikus piacok top 10 trendje 2019-ben. 

1. Az új telepítések meghaladják a 100 gigawattot

2018-ban a globális fotovoltaikus telepítések az iparág történetében először csökkentek, nagyrészt a szabályozás kínai szigorítása miatt, 2019-ben azonban az újonnan telepített kapacitások végre áttörhetik a 100 GW-os lélektani határt - prognosztizálja a Wood Mackenzie, amely összességében 103 GW új naperőművi kapacitás telepítésére számít 2019-ben világszerte. Mások, például a Bloomberg New Energy Finance és a IHS Markit szerint az új telepítések már 2018-ban meghaladták a 100 MW-ot.

A 20 legnagyobb piac az új telepítések mintegy 83 százalékának fog helyet adni 2023-ig, a leggyorsabb kapacitásnövekedést felmutató országok pedig a Közel-Keleten és a mediterrán térségben találhatók (Szaúd-Arábia, Irán, Egyiptom, Olaszország). Kína szerepe továbbra is kulcsfontosságú lesz, azonban részesedése a globális piacon a 2017-es 55 százalékról 2023-ig 19 százalékra süllyedhet. A latin-amerikai, közel-keleti és afrikai feltörekvő országok aktivitásának felpörgése elsősorban a 2020 utáni években mutatkozik majd meg az új telepítések alakulásában, ennek köszönhetően 2023-ig évi 115-120 GW körül alakulhatnak az installált új kapacitások.

2. Folytatódik a költség- és árcsökkenés

Bár 2018-ban - 2012 óta először - nem született új világrekord, a fotovoltaikus napenergia technológia költségei továbbra is sebesen csökkentek: globális átlagban mintegy 15 százalékkal éves összevetésben. Az egyiptomi, jordániai, valamint egyesült arab emírségekbeli tenderek és az azokon született, 30 USD/MWh alatti ajánlatok arra utalnak, hogy 2019-ben egyre több, hasonlóan alacsony árazású projektről dönthetnek. Sőt, a WoodMac szerint hosszabb távon, optimalizált körülmények között van tér a 14 dollár/MWh körüli árak kialakulására is.

A rekord alacsony költségek kialakítására jellegéből következően elsősorban az aukciós módszer alkalmas, amely árversenyre készteti az ajánlatot benyújtó fejlesztőket. Ilyen, potenciálisan csúcsdöntő tendereket tarthatnak 2019 első felében Mexikóban és Szaúd-Arábiában is, az ultra alacsony tarifáknak azonban egyre szélesebb piaci hatásuk is van. Például Latin-Amerikában bizonyos fejlesztők igyekeznek fix tarifás áramvásárlási szerződéseket (PPA) kötni, a befektetések magasabb megtérülése érdekében. 

3. Az energiapolitikai célok és szabályozás felülvizsgálata és módosulása

A piacok és technológiák fejlődése a szabályozási környezet változásában, így például a támogatások fokozatos csökkenésében is megnyilvánul. A kiszámítható befektetési környezet pedig a naperőművek terjedése szempontjából is kulcsfontosságú. Ilyen változás például, hogy miután a kínai kormány 2018 közepén gyakorlatilag felfüggesztette az új projektek kötelező átvételi tarifával történő támogatását, az év végén már a várható új keretekről is közölt néhány, igaz, nem túlságosan konkrét részletet. Ennek értelmében a megújuló alapú, tiszta energiatermelés egyéb úton történő támogatása várható Kínában. Emellett azt is közölték, a 2020-ra vonatkozó, összesen 105 GW fotovoltaikus kapacitás telepítésére vonatkozó célszámot jelentősen meg fogja emelni, miután a telepített kapacitások már 2018 szeptemberében meghaladták a 165 GW-ot. Az új célszám 210-270 GW között alakulhat.

Szaúd-Arábiában is bemutatták a felülvizsgált 2030-as megújuló energia tervet. Eszerint a következő évtized végéig összesen 58,7 GW megújuló energia termelő kapacitást kell telepíteni az országban, amelyből 40 GW fotovoltaikus naperőmű lenne. Az új szám ugyan jóval kisebb, mint a korábban szándéknyilatkozatban rögzített 200 gigawattos cél, azonban annál sokkal konkrétabb, így befektetői szempontból praktikusabb is. Bár számos részletet még ki kell dolgozni, a 2019-es aukciós menetrendet például már meghatározta a szaúdi energiaügyi adminisztráció.

Európában is sokat tisztulhat a kép az év során. Az EU-tagok a terv szerint január végén ismertetik Nemzeti energia- és klímaterveiket, amelyeknek elvileg a megújuló energiaforrásokra vonatkozó 2030-as célszámokat, és az ezek eléréséhez szükséges tervezett intézkedéseket. Ezt ugyanakkor némileg kétségessé teszi, hogy több tagország - köztük Magyarország is - elmulasztotta benyújtani terveit az Európai Bizottságnak a megadott 2018 végi határidőig. A végleges terveket 2019 végéig kellene benyújtani a Bizottságnak. A terveknek összhangban kellene lenniük az EU által 2030-ra célzott 32 százalékos megújulóenergia-részarány számmal (a teljes végső energiafogyasztáson belül), amely a 2020-ra kitűzött 20 százalékos célszámon alapulna. A napenergiának pedig nyilvánvalóan jelentős szerepet kell betöltenie a célok elérése érdekében.

4. Bővül a napenergia-támogatásokat "kinövő" államok klubja

A nagyméretű naperőművek támogatásmentesen történő telepítése tekintetében Spanyolország, Portugália és Olaszország jár az élen, ahol számos gigawattnyi projekt van fejlesztés alatt. Ezen telepítések első hulláma 2019-ben állhat termelésbe. Ebben az évben azonban a folytatódó költségcsökkenés hatására a trend várhatóan már Dél-Európa határain túlra is kiterjed. Az Egyesült Királyságban 2017 első negyedéve óta gyakorlatilag nincs elérhető támogatási rendszer a nagyméretű fotovoltaikus projektek számára, ezzel együtt a szigetországban jelenleg is 2,3 GW új, támogatásmentes projekt van tervezés alatt; a BP például már 300 MW-nyi új, PPA-hátterű projekt fejlesztését jelentette be korábban. Idén egyelőre valószínűleg csak a britek csatlakoznak a klubhoz, de mivel a prognózis szerint a következő két-három évben várhatóan további országok vetnek véget támogatási programjaiknak, így ez a kör hamarosan tovább bővülhet.

5. Már nem csak az energiavállalatok játszótere

A nagyméretű fotovoltaikus projektekre vonatkozó keresletet mind nagyobb arányban nem energiaszolgáltatók, hanem ambiciózus megújulóenergia-célokkal rendelkező vagy egyszerűen csak jelentős megtakarításokban bízó egyéb vállalatok hajtják. A trend különösen erőteljes az Egyesült Államokban, ahol az ilyen megrendelők 56 százaléka a technológiai szektorból jön. A nagyobb naperőmű-beruházások kereslete legnagyobb mértékben ebben a szegmensben bővült a legutóbbi adatok szerint. 

A teljes tavalyi évet tekintve a tengerentúlon bejelentett új projektek mintegy 25 százaléka (2,9 GW) ehhez a körhöz köthető, a vállalati megrendelők étvágyát látva pedig az arány várhatóan tovább emelkedik majd 2019-ben, amit a további kamatemelések esélye, valamint a 30 százalékos beruházási adójóváírás kifutása is támogathat. Az Államokon kívül, elsősorban Európában hasonló folyamatokra lehet számítani, különösen a már támogatások nélkül is működő piacokon. Ezt az EU 2018 decemberében elfogadott felülvizsgált megújuló energia irányelve is előmozdíthatja, amely szerint a tagállamoknak ahol lehet elérhetővé kell tenniük a hosszú távú áramvásárlási szerződéseket (PPA).

6. Élénkülő tranzakciós piac

Az úgynevezett másodlagos globális piacon már 2018-ban is erősödött az aktivitás, ez a trend pedig 2019-ben isfolytatódhat. Az előző évben világszerte csaknem 21 GW fotovoltaikus eszköz vett részt a tranzakciókban, ami 38 százalékos növekedés 2017-hez képest. Az Egyesült Államokban az összes, eddig megvalósult eszközvásárlás 47 százaléka 2018-ban valósult meg. A felvásárlási aktivitás a konszolidáció és az aukciós rendszer jellegzetességei hatására Indiában kiemelkedően fokozódhat, ahogyan bizonyos délkelet-ázsiai országokban is, ahol a kötelező átvételi tarifa rendszer meghaladása vonhatja maga után az akvizíciós tevékenység erősödését. A napenergia-termelő eszközök egyre jobban elfogadottak a bankok és más finanszírozók köreiben is, de stratégiai befektetők is igyekeznek egyre korábbi stádiumban akvirálni a projekteket, nagyobb fejlesztői kockázatot vállalva a remélt nagyobb haszonért cserében.

7. Az energiatárolával kombinált fotovoltaikus beruházások terjedése

Az energiatárolós naperőmű beruházások (solar-plus-storage) bővülésére lehet számítani 2019-ben világszerte a költségek csökkenésének, valamint annak köszönhetően, hogy mind több közműcég és állam alkalmaz fenntartható irányelveket. Különösen jelentős fejlődés várható a szigetek áramellátásának átalakításával Délkelet-Ázsiában, a Csendes-óceán déli részén, illetve az Egyesült Államok nyugati partvidékén. Az Egyesült Államokban 2023-ig összesen 8,8 GWh napenergiával kombinált tárolókapacitás települhet, ami a 2018-as 1,4 GWh-hoz képest évente 82 százalékos bővülést jelentene.

Bár egyelőre kezdeti stádiumban van, Közel-Kelet és Afrika régióiban a technológia a kombinált ciklusú gázturbinákkal (CCGT) is kezd versenyképes lenni. Ez a helyzet Marokkóban, és a 2020-as évek elejétől várhatóan Jordániában, az Egyesült Arab Emírségekben és Dél-Afrikában is versenyképes lesz a teljes élettartamra vonatkoztatott fajlagos energiaköltség alapján, a gáz ártámogatása mellett is. Ezzel együtt egyelőre várhatóan csak a kormányzati tenderek fogják előmozdítani ennek a megoldásnak a terjedését, amely így is alkalmas lehet a nyílt ciklusú gázturbinás egységek (OCGT) helyébe lépni.

8. Újgenerációs napelemek terjedése

A fotovoltaikus panelek következő generációjának terjedése a hatásfok további növekedését és a költségek további csökkenését vetíti előre. Idén a teljes globális gyártókapacitásnak már 41 százaléka termel úgynevezett PERC technológiás monokristályos napelemeket a tavalyi 36 százalék után. A PERC (Passivated Emitter Rear Cell) technológiának köszönhetően a napelem a korábbiaknál jobban hasznosítja a nagyobb hullámhosszú vörös fényt. 2019 lehet az első olyan év is, amikor már jelentős volumenben telepíthetnek kétoldalú napelemeket is, különösen sivatagi környezetben. 

9. Vízválasztó a megaprojekteknek?

2018-ban jelentősen visszavettek a korábbi ambiciózus indiai és szaúdi tervekből. Indiában egy 10 gigawattos tendert halasztottak el ismételten, míg Szaúd-Arábiában egy szándéknyilatkozatban rögzített, 200 GW telepítésére vonatkozó tervet tettek a polcra. Ezek alapján 2019 várhatóan vízválasztó lesz az óriási kapacitások létrehozására irányuló tenderek tekintetében, mivel az ilyen nagyságú programoknak még több vonatkozásban demonstrálniuk kell méretgazdaságossági előnyeiket. 2019-ben mintegy 14,7 GW megaprojekt építése kezdődhet meg, ugyanakkor a mérettel összefüggő kockázatok miatt még kérdés, hogy telepítésük hogyan alakulhat a trend szintjén.

Jelenleg mintegy 63 GW olyan új, fotovoltaikus kapacitás létrehozására irányuló, egyetlen fejlesztőhöz köthető projekt van tervezés vagy megvalósítás alatt világszerte, amely meghaladja az 500 megawattot. Ezek 84 százaléka még az építkezés előtti stádiumban van., és bár megvalósulásuk bizonyára drasztikusan megváltoztathatja a szektor globális kilátásait is 2019-ben, ugyanakkor nem árt tudni, hogy jelenleg világszerte mindössze 10 gigawattnyi megaprojekt üzemel, ennek is a fele Kínában. A fejlesztés alatt lévő projektek Indiában, Kínában, a Közel-Keleten és Ausztráliában koncentrálódnak. 

10. Olaj- és gázvállalatok belépése a piacra

Az energiaátmenet gyorsulásával az olaj- és gáztársaságok növekvő számban hoznak olyan stratégiai döntéseket, amelyek a villamosenergia ágazatban történő pozícióépítésre vonatkoznak. Erőteljes pénzügyi mérlegükkel, nagyságukkal, globális jelenlétükkel, árupiaci valamint kockázatkezelési tapasztalataikkal pedig jók az esélyeik a sikerre. A megújulókkal részben olaj- és gáztermelési tevékenységüket is támogathatják, ahogyan ez már meg is valósult a bányászati tevékenység dízelfogyasztását csökkentve, például a szubszaharai térség, Ausztrália vagy Chile több részén. Világszerte több mint 50 ilyen beruházás valósult meg vagy van tervezés alatt. A tengeri szénhidrogén-termelés vagy a palaolaj és -gáz kitermelését szolgáló hidraulikus törés energiaigényeinek kielégítésére is várhatóan egyre több ilyen projektről születik döntés, amelynek eredményeképpen nem csak a társaságok emissziója csökkenhet, de a piacon értékesíthető szénhidrogén mennyisége is nőhet. Mindemellett a vállalatok más módon is növekvő részt vállalnak az új villamosítási folyamatban, például az elektromobilitási szolgáltatások fejlesztésével.

Major András | Forrás: Portfolio