NRGreport
Menü

A venezuelai végjáték és az olajárak

Elemzés | Pletser Tamás, Erste Research | 2019-01-30 16:15

Venezulában felpörögtek az események az elmúlt hetekben. Az Egyesült Államok nyíltan Juan Guaido mögé állt. Trump elnök szankciókkal fenyegette meg a szerintük törvénytelen szocialista kormányzatot. A katonság egyelőre kiáll a vezető, Nicolas Maduro mellett. A két fél és a mögöttük felsorakozott nemzetközi erők küzdelme kiszámíthatatlan helyzetet teremthet a világ legnagyobb olajtartalékán ülő országában. Fog ez vajon további olajáremelkedést okozni?

A kérdés, hogy milyen irányba változnak az események. Ha ugyanis Maduro gyorsan és vér nélkül lemond és kiegyezés történik az új vezetés és a hadsereg között, az ország olajtermelés gyorsan (1-3 év alatt) a mostani 1 millió hordó/nap szintről akár 1,5-2 millió hordó/nap szintre emelhető. A mezők egy része ugyanis nincs olyan rossz állapotban, megfelelő személyzet és beruházások révén gyorsan helyrehozható az elszenvedett kár.

Ha viszont nem történik változás, vagyis a patthelyzet fennmarad, akkor nemcsak a piaci várakozás -  ami év végégre 7-800 ezer hordó/nap venezuelai termelést jelent - realizálódhat, de ennél súlyosabb termelés összeomlás is lehet. Különösen, ha Trump elnök további szankciókkal sújtja Venezuelát vagy ha a zavargások súlyosabb fegyveres összecsapásokba vagy polgárháborúba torlódik. A hírek szerint a már tavaly elmenekült 3 millió venezuelait még 3-8 millió ember követheti a következő hónapokban. Feltéve, ha a szomszédos országok, mint Kolumbia vagy Brazília nem zárják le a határokat.

Az amerikai elnök nehéz dillema elé néz a szankciók bevezetésével. Az amerika olajipar a fő vásárlója a venezuelai nehézolajnak, amit pótolni rövidtávon szinte lehetetlen. Ezért az amerikai olajfinomítók el akarják ezeket a lépéseket kerülni és persze azt sem lenne kedvükre, ha összeomlana a venezuelai kőolajtermelés. Ugyanakkor Trump szeretné megbuktatni a rezsimet, ezzel is gyengíteni Kínát és Oroszországot és teret adni az amerikai érdekeknek a dél-amerikai országban.

Venezuela ugyanis gyakorlatilag a nemzetközi politika egyik fő játékterepe lett. Az egyik oldalon Kína, Oroszország, akik Madurót támogatják és az olajbiztosítékért adott millióikat féltik. A másik oldalon az USA és a nyugat, akik az új elnökben látják a garanciát, hogy egy stabilabb világ alakul ki, aki beengedi a kapitalista tőkét a dél-amerikai országban. 

Véleményem szerint nem lesz gyors megoldás és a hatalomátadás nem lesz vér nélküli. Ez pedig inkább azt a forgatókönyvet erősíti, hogy a kőolajtermelés tovább zuhan a következő hónapokban, ami támaszt ad az olajáraknak. Talán az egyetlen bíztató jel, hogy a fenyegetések ellenére Maduro nem tiltotta ki az összes USA diplomatát, így a végső pillanatban még lehet bízni egy békés megoldásban, mondjuk hogy Maduro békésen Kubába távozik, ahol élete végéig kellemes szivarozhat az országból elsíbolt milliókból. A sokat szenvedett nép megérdemelne végre egy pozítiv irányú változást ebben a gyönyörű országban.

A venezuelai kőolatermelés alakulása (millió hordó/nap)
Forrás: OPEC, https://www.bbc.com/news/business-47023002

Pletser Tamás, Erste Research | Forrás: Erste Befektetési Zrt