Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős államtitkár több szakmai kérdésben is másként gondolkodott, mint Süli János, a szakminiszter. Az államtitkár távozni kényszerült, de a legtöbb pontban ma is megingathatatlan híve a projektnek. Költségtúllépéstől jelenleg nem tart, igaz, a több mint egyéves csúszás már elkerülhetetlen. A szerződésrendszert szinte minden elemében jónak tartja, de nem tagadja, a Duna nyári alacsony vízállása miatt egy-két szakmai kérdést érdemes lenne még egyszer átgondolni.

Január 15-én váratlanul felmentették államtitkári megbízatása alól. Eddig nem mesélt arról hogyan élte meg a döntést.

Aszódi Attila

49 éves, nős, három gyermek édesapja.

Diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerezte.

Szakmai pályája során dolgozott a BME Nukleáris Technikai Intézetében, vezette a BME NTI Atomenergetika Tanszékét, volt a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese.

A Magyar Tudományos Akadémia Energetikai Bizottságának elnöke, számtalan nemzetközi nukleáris társaság tagja.

Politikai jellegű szerepvállalásai Pakshoz kötődnek, 2003-2004-ig miniszteri biztos, 2014 és 2017 között kormánybiztosa, 2017-től, 2019. január 15-ig a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár.

Nem is szeretném a témával végig road show-zni a sajtót, de úgy érzem, miután négy és fél évnyi munkáról van szó, egyetlen exkluzív beszélgetésben érdemes mérleget vonni. Továbbra is meggyőződésem, hogy Magyarországnak szüksége van a Paks 2 projektre, így tudjuk biztosítani, hogy az évszázad végéig az áramtermelésünkben benne maradjon az atomenergia. Szakmai meggyőződésem, hogy tisztán megújuló energiával nem lehet biztosítani Magyarország villamosenergia-ellátását.

Az én munkám 2014-ben kezdődött, amikor a szakmai és a finanszírozási államközi szerződések már megszülettek. A mi feladatunk az volt, hogy a konkrét megvalósítási szerződéseket hozzuk tető alá, megfeleljünk az európai vizsgálatoknak, elmerüljünk az engedélyezési feladatokban. Ez nem csak mérnöki, de jogi, közgazdasági és környezetvédelmi munka is volt. Nekem nagy megtiszteltetés és fontos tapasztalatszerzés volt Európa egyik legkomplexebb projektjében ilyen szinten részt venni. Büszke vagyok rá, hogy a hazai és a nemzetközi eljárást követően megszereztük a Paks 2 környezetvédelmi engedélyét, lebonyolítottuk a telephely-vizsgálatot és megszereztük a telephely-engedélyt és sikerrel vettük az EU-s akadályokat is.

Miért lett vége, mi kapott gellert?

Több technikai és projektmenedzsment kérdést is máshogy látok, mint Süli János szakminiszter. Ez nem titok, jelentek már meg a sajtóban is erről részletek.

Most nyilván csalódott vagyok, hogy a miniszter megvált tőlem,

ugyanakkor az azóta tett nyilatkozatában elismerte a munkámat. Mindenesetre számos kérdésben máshogyan gondoltuk a továbblépést, és ezt a vélemény-különbséget ő így rendezte le.

Hivatalosan azt olvashattuk, hogy Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök mentette fel, de akkor, ha jól értem, ezt a szakminiszter kezdeményezte?

Igen, úgy tudom, hogy a felmentésemet a miniszter kezdeményezte, de közvetlenül csak a miniszterelnök fordulhat a köztársasági elnökhöz.

Önnek mikor derült ki, hogy távoznia kell? Voltak erről előzetesen egyeztetések?

Nem tudom, hogy maga a döntés mikor született meg, de én csak január 15-én reggel szembesültem vele.

Természetesen azt az ember érzékeli, ha nincsen meg a harmónia: tartalmi és más kérdésekben is másképpen gondolkodtunk. Nyílt ember vagyok, a nézetkülönbségeket egyértelművé tettem, a súrlódás nem volt új, de az, hogy ez szakításhoz vezet, csak aznap vált világossá.

Fotó: Huszti István / Index

Természetesen érdekelne, hogy melyek voltak ezek a nézetkülönbségek. Azt hallottam, hogy volt egyfajta generációs vita is önök között, Süli János inkább idősebb szakemberekben, ön inkább a fiatalokban bízott.

Paks 2 egy hosszú és bonyolult projekt, a korábbi tapasztalatok hasznosítása mellett fontos lenne a kontinuitás biztosítása is. Ezt a folytonosságot azok tudják garantálni, akik a projektet az elejétől a végéig el tudják vinni. Márpedig a hatvan pluszos generáció koránál fogva a projektnek csak az első éveiben tud részt venni, hiszen a tervezés, engedélyezés, kivitelezés, üzembe helyezés teljes folyamata megközelítőleg tíz évet vesz igénybe.

Egyetemi környezetből jövök, sok tehetséges fiatal vesz körül, ahhoz vagyok szokva, hogy nemzetközi porondon mozgó, nyelveket beszélő emberekkel dolgozzak.

Egyébként meg kell jegyeznem, hogy az orosz partner is komoly erőfeszítéseket tett, tesz azért, hogy angolul jól beszélő szakemberek is részt vegyenek a munkában. A nemzetközi projektekben ez szerintem nagyon fontos.

A cikk folytatása az Indexen: itt.