Az állam elvileg ebből fedezi a vissza nem térítendő energiatakarékossági támogatásokat. 2018-ban azonban alig költött erre, csak egyetlen, kétmilliárd forint keretű hűtő- és mosógépcsere-pályázatot írtak ki, aminek forrását az elsöprő erejű érdeklődést látva 5 milliárdra bővítették. Az elmúlt években sem történt sok minden a területen, szigetelési, nyílászárócsere- és napelem-telepítési vissza nem térítendő támogatásokra a lakosság legutóbb 2016-ban pályázhatott. A kiírások kerete mindig is csak néhány milliárdra rúgott, a források jó része percek-órák alatt kimerült.
A kvótabevételekkel kapcsolatban általában a vevő is kiköti, hogy csak szén-dioxid-kibocsátás-csökkentő támogatásra fordítható. Ehhez képest itthon a bevételek fele a költségvetésbe kerül és csak a fennmaradó hányadot fordítják energiahatékonyságra. 2015-ben a kabinet még az EU által kifejezetten lakossági energiahatékonyságra adott, százmilliárdos vissza nem térítendő támogatást is középületek felújítására csoportosította át, amit Lázár János akkori kancelláriaminiszter azzal indokolt, hogy a lakosságnak "nem jár ingyenpénz".