NRGreport
Menü

Légszennyezettség: lesújtó jelentés érkezett

Több európai ország, így Magyarország sem felel meg a levegőminőségre vonatkozó nemzetközi és európai szabványok követelményeinek. Ráadásul számos kormány nem tett hatékony lépéseket a levegőminőség javítása, és ezáltal polgárai egészségének védelme érdekében. Többek között ezt a két megállapítást eredményezte a 14 európai számvevőszék - köztük az Állami Számvevőszék - részvételével zajlott közös ellenőrzés. Az ÁSZ 2018-ban lezárt hazai ellenőrzése ezzel szemben azt állapította meg, hogy a levegő minőségének javítására tett intézkedések eredményesek voltak annak ellenére, hogy elismeri, egyes légszennyező anyagok koncentrációja a jogszabályban előírt határértéket az előírtnál több alkalommal meghaladta. 

A légszennyezettség az egyik legjelentősebb egészségügyi kockázati tényező, az Egészségügyi Világszervezet szerint a halálozást okozó faktorok között az ötödik a sorban. A téma társadalmi, egészségügyi fontosságára tekintettel az Állami Számvevőszék önálló ellenőrzés keretében értékelte a levegő minőségének védelmét szolgáló intézkedések eredményességét, valamint nemzetközi ellenőrzésben vett részt a témában.

A közös ellenőrzésben 14 európai ország (Albánia, Bulgária, Észtország, Grúzia, Magyarország, Koszovó, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Moldova, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Spanyolország és Svájc) mellett az izraeli nemzeti számvevőszék és az Európai Számvevőszék is részt vett. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a szóban forgó országok kormányai tettek-e lépéseket a levegő minőségének javítása érdekében.

A közös ellenőrzés értékelése szerint több európai ország nem felel meg a levegőminőségre vonatkozó nemzetközi és európai szabványok követelményeinek. Ráadásul számos kormány nem tett hatékony lépéseket a levegőminőség javítása, és ezáltal polgárai egészségének védelme érdekében. Az összes vonatkozó uniós szabványnak egyedül Észtország felelt meg.

A közös jelentés rámutat arra is, hogy a levegő minőségének meghatározó tényezői a közlekedés és a háztartások által használt tüzelőanyagok kibocsátása. Bár a jelentés szerint történtek előrelépések, azonban további intézkedésekre van szükség. Ennek értelmében, a közös ellenőrzés eredményei alapján a résztvevők a következő hat ajánlást tették: 

→ levegőminőségi tervek készítése és végrehajtása;

→ a megtett intézkedések hatékonyságának mérésére;

→ a kormányok és a végrehajtó ügynökségek közötti koordináció hatékonyságának javítása;

→ releváns adatok gyűjtése és költség-haszon elemzések végzése;

→ a monitoring rendszerek javítása;

→ a közvélemény tudatosságának növelése a problémát érintően.

A most elkészült közös nemzetközi ellenőrzési jelentés az összes részt vevő országban elvégzett nemzeti ellenőrzéseken, valamint az EU összes tagállamára kiterjedő ellenőrzésen alapul. Annak érdekében, hogy a nemzeti ellenőrzések során összegyűjtött információkat összevethetők legyenek, a résztvevő számvevőszékek közös ellenőrzési keretrendszert határoztak meg.
 


Hazai ellenőrzési tapasztalatok

A 2018-ban lezárt hazai ellenőrzés megállapította, hogy a légszennyező anyagok éves átlagos koncentrációja, illetve összkibocsátása trendszerűen csökkent - közölte az ÁSZ, amely szerint ez egyben azt is jelenti, hogy a levegő minőségének javítására tett intézkedések eredményesek voltak. Azzal együtt, hogy elismeri, egyes légszennyező anyagok koncentrációja a jogszabályban előírt határértéket az előírtnál több alkalommal haladta meg, noha a határérték túllépések száma szintén csökkenő tendenciát mutatott.

A kisméretű szálló por koncentráció csökkenéséhez vélhetően több tényező járult hozzá, melyek közül kiemelendő a levegőminőségi tervekben megfogalmazott és végrehajtott intézkedések hatása, a lakossági gázár csökkentése (rezsicsökkentés), továbbá a közutak gyakoribb takarítása, illetve a fásítási programok is. A mérési eredmények alapján a kisméretű szálló por határérték túllépései jellemzően a fűtési időszakban történtek.

A jelentés felhívta a figyelmet arra, hogy az egészségre különösen veszélyes anyagok koncentrációja összefügg a háztartási hulladék-égetéssel, így annak csökkentését a lakosság környezettudatos magatartása nagymértékben támogathatja.


 

Forrás: Portfolio