A Opus Global Nyrt. többségi irányítása alá tartozó Mátrai Erőmű Zrt. tavalyi üzleti évet lezáró éves közgyűlése elfogadta a társaság 2018-as konszolidált beszámolóját 126,3 milliárd forintos mérlegfőösszeggel és -817 millió forintos mérleg szerinti eredménnyel. Habár a cég adózás előtt 795 millió forint eredményt ért el, a társaság az értékesített visontai naperőmű állami támogatásának visszafizetése miatt végül veszteségesen zárta a tavalyi évet. Ez azonban a 2017-es 9,1 milliárd forintos – az első félévben még 5,9 milliárdos – veszteséghez képest jelentős javulást jelent.
A közgyűlés 11,2 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött az eredménytartalék terhére. Ezt a társaság adósságkonszolidációja indokolja, amellyel a menedzsment mozgásteret nyer a tervezett, fejlesztési célú tőkebevonásokhoz – áll a közleményben.
Valaska József, a társaság igazgatóságának elnöke szerint az egy év alatt ledolgozott veszteség és ehhez képest kedvező üzleti eredmény biztos alapot jelent a Mátrai Erőmű jövőjéhez, a tavaly szeptemberben elfogadott hosszú távú, megújul energiákra alapuló fejlesztési stratégia megvalósításához. A vállalat jelentős beruházásokat tervez a megújuló energiatermelésben, a rendszerszabályozásban és az energiatárolásban is – emlékeztetett Valaska József.
Magyarország második legnagyobb, 966 megawattos kapacitású erőműve a hazai energiatermelés 18 százalékát adja, és egyre nagyobb szerepet vív ki a megújuló energiatermelésben is. A kelet-magyarországi mezőgazdaság melléktermékeként jelentkező biomasszák hasznosításával tavaly 645 gigawattóra áramot termelt, míg a 16 megawattos visontai naperőművel 21 gigawattóra villamos energiát táplált a hálózatba és 25,2 kilotonnával csökkentette a szén-dioxid kibocsátást. A közelmúltban indult el a próbaüzem a vállalat legújabb, 20 megawattos bükkábrányi fotovoltaikus erőművében.
A tervek szerint 2019-ben a második, szintén 20 megawattos halmajugrai naperőmű építése mellett a menedzsment további egységek létesítését készíti elő; engedélyezteti az előirányzott RDF hulladékhasznosító egységet, és a meglévő szenes blokkok szabályozási rugalmasságának növelése érdekében üzembe helyezi az első szilárd energia-tároló egységet is.