NRGreport
Menü

Felélesztik az egyszer már lefújt atomerőmű-projektet Bulgáriában

A második bolgár atomerőmű építése 2020-2021-ben kezdődhet - áll abban a jelentésben, amelyet a bolgár kormány állított össze Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő hétfőn kezdődött kétnapos szófiai tárgyalásaihoz időzítve. 

A dokumentum szerint a belenei atomerőmű építésének pályázatán az orosz Roszatom mellett az amerikai General Electric (GE), a kínai állami nukleáris konszern, a Kínai Nemzeti Atomenergetikai Társaság (CNNC) és a Framatome francia atomerőmű-építő vállalat indul. Ezen kívül az is szerepel a jelentésben, hogy a kormány nem ajánl fel állami garanciákat, és nem köt hosszú távú megállapodást az előállított elektromos energia felvásárlására.

Bulgária 9 milliárd euróért 8 év alatt tervezi megépíteni a létesítményt. Temenuzska Petkova bolgár energiaügyi miniszter tavaly novemberben arról beszélt, hogy Bulgária egy éven belül dönt arról, ki építse meg az ország második atomerőművét Belenében. A bolgár parlament tavaly júniusban feltételekkel ugyan, de engedélyezte, hogy a kormány újraindítsa a kétezer megawatt teljesítményre tervezett belenei atomerőmű építésének 2012-ben befagyasztott projektjét.

Bulgáriában egyetlen atomerőmű üzemel. A Duna mellett fekvő kozloduji erőműben két, egyenként ezer megawatt teljesítményű szovjet gyártmányú reaktor működik, és ezek Bulgária áramtermelésének 33 százalékát adják. A délkelet-európai állam gázszükségletének 95 százalékát, kőolajfogyasztásának pedig 80 százalékát oroszországi importból fedezi. Bulgária egyetlen olajfinomítója a Lukoil orosz olaj- és gázkitermelő cég tulajdonában áll.

Bulgária 2005-ben hirdetett tendert a Duna parti Belene városba tervezett atomerőműre. A nyertes cég, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern atomerőmű-építő vállalata, az Atomsztrojekszport a 2008 januárjában aláírt kivitelezési szerződés értelmében két, egyenként 1000 megawatt teljesítményű harmadik generációs reaktorral szerelte volna fel a létesítményt. A bolgár kormány 2012-ben azonban befagyasztotta a beruházást, mert nem tudott megállapodni az orosz féllel a kivitelezés költségéről, és nem sikerült nyugati befektetőt találni. A zátonyra futott ügylet nyomán Bulgária 601 millió euró kártérítést fizetett a Roszatomnak.

Forrás: Portfolio