A cégek között az olasz Bonnati és a német Max Streicher neve is szerepel, ahogyan a Mol csoporthoz tartozó OT Industries Fővállalkozó és az OT Industries KVV Kivitelező társaság is nyújtott be ajánlatot – számolt be a Reuters a Bulgartransgaz nyomán, amely azt is közölte, előre láthatólag március-áprilisban hirdethetnek nyertest.
A Déli Áramlat Lite-nak is nevezett projekt keretében a Gazprom Ukrajnát kikerülve szállítja majd az orosz gázt a régióba. Bulgária területén a vezeték 484 kilométer hosszan fog haladni, az ország Törökországgal közös déli határától a szerb határig. A társaság korábban azt közölte, Brüsszelnek garantálnia kellene, hogy nem fogja megakadályozni a vezeték megépítését. A Déli Áramlat eredeti terv szerinti megvalósítását 2014-ben állították le az EU és az Egyesült Államok nyomására, ezt követően merült fel a Török Áramlat északi bővítésének lehetősége, amely az eredeti tervhez képest jóval olcsóbb, és kisebb kapacitású lesz.
Az EU és az Egyesült Államok továbbra is igyekszik nyomást gyakorolni az orosz gázvezeték építési projektekben érintett EU-tagországokra, az orosz befolyás és energiafüggőség korlátozásának, illetve – az USA esetében – saját gazdasági érdekei érvényesítése érdekében. A tengerentúli LNG azonban egyelőre drágább, mint a vezetékes orosz gáz, így Németországot sem sikerült eltántorítani az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítésétől. A Török Áramlat Kelet-Európa irányába történő bővítése egyelőre kevésbé volt fókuszban, de hogy az ügy napirenden van Washingtonban is, azt bizonyítja Mike Pompeo amerikai külügyminiszter februári kelet-európai körútja is, amelyen az amerikai LNG mellett és az orosz gáz ellen kampányolt. Az előzményekre tekintettel a Gazprom meglehetősen óvatosan halad a projekttel, az északi, kelet-európai gázvezetékágról szóló tavaly év végi döntést sem verte nagydobra.
Bulgáriába és Szerbiába 2020-től, Magyarországra pedig 2021-től érkezhet orosz gáz az új útvonalon, az ukrán tranzitútvonal kiváltása pedig 2022-től válik lehetővé ezáltal. Magyarország évente 4,7 milliárd köbméter gázt kaphat majd a vezetéken keresztül, míg Bulgáriába 4,8, Szerbiába 2, Szlovákiába 4,3, Ausztriába pedig 3,8 milliárd köbméter érkezhet 2022 októberétől. Az országok így szinte pontosan azzal megegyező mennyiségű gázhoz juthatnak majd hozzá az új vezetéken keresztül, mint amennyi jelenleg Ukrajna felől érkezik területükre.
A bulgáriai vezetékszakasz 2020 végére állhat üzembe a Bulgartransgaz vezérigazgatója, Vladimir Malinov szerint, aki szerint a projekt az uniós törvényeknek teljes mértékben megfelel.
NRGreport
