Az Egyesült Államok a világ legnagyobb olajexportőrévé válhat 2024-től, megelőzve előbb Oroszországot, majd jó eséllyel Szaúd-Arábiát is – közölte a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új jelentésében. A legutóbbi adatok ugyan a tengerentúli kutatás-termelési tevékenység gyengülését mutatják, azonban a szervezet szerint a következő öt évben a jelenleg is rekord szinten álló amerikai kitermelés több mint 30 százalékkal tovább emelkedhet. 

Az Egyesült Államok előretörését elsősorban a palaolaj-kitermelés emelkedése teszi lehetővé, amelynek köszönhetően az USA olajtermelése a jelenlegi napi 12 millió hordós körüli szintről 16 millió hordóra bővül 2024-ig az IEA CNBC által is ismertetett jelentése szerint. Az Egyesült Államok 2018-ban vált a világ legnagyobb olajtermelőjévé, megelőzve a kitermeléscsökkentésekben részt vevő Szaúd-Arábiát és Oroszországot is.

Az amerikai pala-forradalom második hulláma közeledik – fogalmazott Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója. A következő öt évben a globális olajtermelés bővülésének mintegy 70 százaléka az Egyesült Államokban fog megvalósulni, az arány az LNG esetében még magasabb, várhatóan 75 százalék körül alakulhat a szervezet szerint, amely úgy véli, hogy az új mennyiségek piacra kerülése a nemzetközi olaj- és gázkereskedelmet is megélénkíti.

A szervezet szerint egyelőre nincs jele annak, hogy a világ olajkereslete tetőzéshez közeledne. Prognózisa alapján a globális kereslet a következő öt évben évente átlag napi 1,2 millió hordóval bővülhet. Míg ugyanis az elektromos járművek terjedése és az üzemanyag-hatékonysági standardok szigorodása csökkenti a keresletet, addig a vegyipar és a légiközlekedés irányából a kereslet fokozódására lehet számítani, ami több mint ellentételezi majd az előbbiek hatását.

A hétvégén a szaúdi olajminiszter Khalid al-Falih úgy nyilatkozott, nem valószínű, hogy az OPEC összehangolt kitermeléscsökkentési akciója június előtt véget érne. Az olajárak idei masszív emelkedésének fő hajtóereje a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) január elejétől hatályos napi 800 ezer hordós termeléscsökkentési intézkedése, amelyhez az együttműködő olajországok további 400 ezer hordóval járulnak hozzá. Az intézkedést értékelendő, illetve a hogyan továbbot megtárgyalandó az érintett országok olajügyi miniszterei áprilisban, majd júniusban is találkoznak az OPEC bécsi központjában. Khalid al-Falih szaúdi olajminiszter azonban vasárnap azt mondta a Reutersnek, szerinte túlságosan korai lenne már áprilisban változtatni a csoport kitermelési politikáján.

Elsősorban ezen hír által támogatva az olajárak emelkednek hétfő dél körül a nemzetközi piacokon.

A Brent azonnali jegyzése 1 százalék körüli erősödéssel 66 dollár felett jár. 

Ugyanakkor a WTI spot árfolyama hasonló mértékű emelkedéssel az 57 dollárt közelíti. 

Az árak emelkedését támogatja az a hír is, mely az Egyesült Államokban folytatott kutatás-termelési tevékenység gyengülését mutatja. Az előző héten az Egyesült Államokban működő olajkutak száma 11 egységgel 1027 darabra csökkent. Ezzel együtt az állomány továbbra is 43 egységgel meghaladja az egy évvel korábbit, számos elemző pedig továbbra is a tengerentúli olajtermelés jelentős további bővülésére számít. Az árfolyamok emelkedését ugyanakkor korlátozza, hogy a közelmúltban az Európai Központi Bank és az OECD lefelé módosította a világgazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését.

Tavaly nőtt, januárban csökkent az orosz termelés

Az orosz vámhivatal adatai szerint Oroszország tavalyi olajtermelése 1,6 százalékkal 556 millió tonnára emelkedett. A növekedést részben 54 új olajmező termelésbe állításával sikerült elérni. A tavalyi gáztermelése 752 milliárd köbméterre nőtt, ami csaknem 5 százalékos emelkedés 2017-hez viszonyítva. Az orosz gázexport tavaly 20 milliárd köbméterrel mintegy 225 milliárd köbméterre nőtt, ezen belül a vezetékeken külföldre eladott földgáz mennyisége 4,1 százalékkal bővült, míg cseppfolyósított földgázból (LNG) 26 milliárd köbméter volt az export, ami 70 százalékos emelkedés 2017-hez viszonyítva. 
Januárban 20,8 millió tonna kőolajat exportált Oroszország, ami 10,1 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az olajexportból származó bevétel eközben 18,2 százalékkal, 8,7 milliárd dollárra zsugorodott. Ugyancsak a vámhivatal adatai szerint a legnagyobb orosz gáztermelő, a Gazprom januári gázexportja 10 százalékkal, 18,3 milliárd köbméterre csökkent, miközben a bevétele 10,1 százalékkal, 4,46 milliárd dollárra emelkedett. 
Az energiaszektor az orosz hazai össztermék (GDP) csaknem 25 százalékát, a szövetségi költségvetés bevételének mintegy 45 százalékát adja.