Az Európai Unió tagállamainak fele már majdnem most is teljesen elérte a 2020-ra megfogalmazott céljait – és ebben a pakkban büszkén ott virít kis hazánk is, mint követendő példa.

Az Európai Unió 28 tagállama közül 14 már teljesen, vagy majdnem teljesen elérte a 2020-ra megfogalmazott klímacéljait. Ennek ellenére egyre lassabb ütemben növekszik az EU-n belül a megújuló energia felhasználása, ráadásul több országnak még mindig van mit behoznia a legjobbakhoz képest. Úgy tűnik, a fejlődés most lelassult, de ez persze nem azt jelenti, hogy nem indul be újra a közeljövőben.

Forrás: Pixabay

Külön öröm, hogy Magyarország is benne van az élen járó országok listájában, a legjobb nemzetek a következők: Bulgária, Horvátország, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Olaszország, Magyarország, Litvánia, Románia és Svédország. Ausztria, Görögország és Lettország sincs nagyon lemaradva, és még van is idejük, hiszen egyelőre nincs még 2020, ez az az év ugyanis, amikorra az első klímacélokat megfogalmazták.

Nem meglepő, hogy az északi országok jól végeztek: Svédországban például az emberek energiafogyasztásának 54,5%-a megújulókból érkezik. A második helyen Finnország áll 42%-kal, a harmadikon pedig Litvánia 39%-kal. Dánia jelenleg 35,8%-on áll, Lettország pedig kicsit le van maradva a céljaitól, de csak megközelítőleg 1%-kal.

Érdekes, hogy Hollandia áll nagyjából a legrosszabbul, az ország még 7,4 százalékkal van elmaradva a 2020-as céljaitól. Ezután következik Franciaország, Írország, majd az Egyesült Királyság, utóbbi talán többet foglalkozik mostanában a Brexittel, mint a környezettudatossággal.

A megújuló energiahasználatot először 2004-ben mérték meg az EU-ban, akkor 8,5 százalékát tette ki az egész energiafelhasználásnak. 2017-ben ez az arány már 17,5 százalék volt.

De ahogy korábban is említettük, bár 2005 óta az Európai Unió megújulóenergia-felhasználása kis híján megduplázódott, a fejlődés üteme az elmúlt néhány évben lassulni látszik. Ha ez így folytatódik, akkor az EU tagállamai a 2030-as céljaikat nem érik majd el, a statisztikák szerint nagyjából 32%-kal maradnak le hozzájuk.

Ez a lassuló fejlődés 2016-ra 0,2 százalékpontos, 2017-re pedig 0,3 százalékpontos csökkenést jelentett, ha a 2005-2015-ös arányokhoz mérjük. Persze ebben az is benne van, hogy 2005-ben még nagyon gyerekcipőben járt a megújuló energia használata, ehhez képest nem volt nehéz gyorsan fejlődni.